Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)

A repülés

látta a ragyogó gondolat elmúlását, a Zeppelinek eltűnését. A 'isodik világháborúban úgynevezett "félnerev" léghajókat /"blinpeket"/ használtak tengeralattjárók megfigyelésére, de egészben véve a léghajózás megszűntnek tekinthető, bár vannak ajabb tervek is nagy terhek gyors szállítására aárontörzsü léghajókkal. Repülés Merev, drótból, fából összetákolt szárnyakkal sokan kísérleteztek. Ahogy a léghajósok az első időkben egy kis vékony köteléken függő ko­sárba szálltak, hogy felemelkedjenek, úgy ugrottak, szálltak, repül­tek és zuhantak a levegőnél nehezebb gépekkel való repülés első kí­sérletezői. /Iléha ezt sárkányrepülésnek is hivják, ami helytelen és félrevezető név./ A "levegőnél könnyebb" és "levegőnél nehezebb" jármüvek közötti elvi vita évtizedekig tartott. A Természettudományi Közlöny századele­­ji évfolyamaiban bőven olvashatunk e vitáról. Verne a "Hóditó Robur" c. regényében ugyancsak a léghajó és a repülőgép - sőt helikopter - küzdelméről olvashatunk. Ha már tudjuk, hogy a küzdelem a levegőnél nehezebb légijármüvek, azaz a repülőgépek javára dőlt el, a léghajók aligha nyerhetik vissza valaha is egykori fontosságukat. A repülésnek sok tudományos úttörőjéről tudunk. Ilyen az angol V. Cayley, aki szerint "Az akadályoktól mentes, hajózható, mindenki ajtajának küszöbéig nyúló óceánt az emberiség javára és üdvére feltét­lenül ki kell használni". Cayley 1799-ben egyszemélyes vitorlázógép tervét készítette el, felismerte, hogy a levegő áramlása lehetővé teszi an előremozgó szárny­felületeknek a felemelkedést. Modelljei domboldalon kecses siklással szálltak lefelé. Cayley mutatta ki, talán elsőnek, hogy a szárnycsapá­sokkal dolgozó madár-repülőgép emberi erővel sehogyan, gépi erővel is alig oldható meg. A gőzgép sokáig kísértett. F.D. Artingstall angol feltaláló gépe szökdécselt mindaddig, mig kazánja szét nem robbant, repülni azonban nem tudott. Sem követjük a gőzmotoros kísérletezők útját, ami a technikatör­ténet roppant érdekes fejezete ugyan, de terünk nincs hozzá. Csupán an orosz Mozsajszkij és an amerikai Hiram Maxin, a géppuska egyik felta­lálója gőzgéppel hajtott repülőgépeit említjük meg meg. Maxim gőzgépét a finommechanika csodájának mondták. Gépe klpróoáláskor felemelkedett, a kifutópálya fölé szerelt sínpályához szorult, majd átszakitotta a síneket es miután motorját leállították, földre huppant és széttört. Maxim kísérleteit nem folytatta, figyelme a géppuska felé fordult. Tény azonban, hogy gondos modell- és szélcsatornakisérleteivel a tudo­mányos aerodinamika egyik úttörője volt. A repülés nagy úttörője, hőse és áldozata Otto Lilienthal A848- 1896/ előbb a madarak repülését tanulmányozta, azután elméleti tanulmá­nyokat végzett. Könyvet irt a madárrepülésről, majd finom szerkezetű gőzmotort és kazánt épített, hogy modelljét gőzgéppel hajtsa meg. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom