Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)
A repülés
Joseph Montgolfier /I740»18i0/ és ét lepne Montgolfier /l?^5~i.7y9/ előbb hidrogénnel töltött papír hallossal liisiylataasit, de a hidrogén elszökött a papir pórusain keresztül. Később szalnatüz felett felmelegedett levegőt vezettek óriási ballonjukba és az valóban fel is emelkedett. A tüzbe nedves gyapjút is tettek, s az Így előállított "villamos füst" emelte fel a léghajót. Ők ugyanis azt hitték, hogy villamos jelenségek emelik a gömböt fölfelé. 1783. június 5-én szállt fel az első "üontgolfier", majd több kísérlet után Charles César /1746-1823/ hidrogénnel töltötte meg a léghajóját. Egy hordóba vasreszeléket tett, arra kénsavat töltött, s a felszabaduló hidrogént a léggömbbe vezette. 1783»november 21-én emelkedett fel először ember léghajóval. Ezután a fejlődés gyors ütemben megindult. Tudományos léghajófelszállások követték egymást, átrepülték a La Manche csatornát és a fleury-i csatában megfigyelésre alkalmazták a léghajót. A léghajó kormányzásával sokat bajlódtak. A Magyar Mérnök és Epitészegylet Közlönyében a hetvenes években nagy tanulmány jelent meg a "mozdonyléghajó" lehetetlenségéről. A feltalálókat azonban a tudósok nem riasztották vissza. Giffard francia mérnök szivaralaku léghajót épített és gőzmotorral hajtott légcsavarral szerelte fel. Rövid ideig hajózott vele, kormányozni is tudta, de azután léghajója, mint az eltört kifli összecsukódott és leereszkedett. Csoda, hogy el nem pusztult gazdájával együtt. Santos-Dumont sikeresen körülrepiilte az Eiffel tornyot, sokféle kísérletet végzett; végül öngyilkos lett, mert azt hitte, a repülést ő tette a háború eszközévé. Tragikus léghajóutazása volt Andree svéd mérnöknek, aki két társával az Északi sarkra akart eljutni, de leszálltak és visszafelé tartó Útjukon elpusztultak. Máig sem derült ki, hogy széngázmérgezés vagy mérgezett medvehus okozta-e halálukat. A léghajózás legnagyobb alakja Ferdinand Graf Zeppelin nemzeti adakozásból - és saját zsebéből - épített óriásléghajóival az egész világ csodálatát vívta ki. Elsősorban hadi célra akarta használni a léghajót, Az első világháborúban alkalmazták is, de a repülés hamarosan fölébe kerekedett és csak a tengerészeiben maradt meg, ahol távolfelderitésre használták. Meg kell még említeni Schwartz Dávid /1845-1897/ merewázu kormányozható léghajóját, amelynek tanulságait és tervrajzait is felhasználták a Zeppelin-rendszerű léghajók építésénél. A háború után számos merewázu léghajó épült. A Földet körülrepülték, az Északi sarkra is eljutottak, de Lakehurst-ben a "Hindenburg" léghajó katasztrófája lehütötte a lelkesedést. Épült ugyan egy nagyobb léghajó, de a frankfurti léghajócsarnokot a meglévő léghajókkal együtt felrobbantották, hogy helyet adjanak a repülőknek és anyagukból repülőgépeket készítsenek. Hires kapitányuk, Eckener magas kort ért meg, s