Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)
A motor évszázada
A következő lépés a motor függetlenitése a viiágitógáz aalózattél. Feltalálták a karburátort /Bánki-Csonka/ és a motor most már petróleum majd benzin elporlasztasa révén, levegő keverésével olyan tüzelőanyaghoz jutott, ami egy csapásra függetlenítette a gázfejlesztőktől. A motorgyártás szerte a világon óriási lendületet vett, igy Magyarországon is. A motor feltalálása idején a különféle gőzgépek eltűnésével számoltak, de ez mindmáig nem következett be. A benzinmotor un. külső keverékképzésü motor, mert a benzingőz és levegő keveréke a hengeren kivül képződik és a kész gázkeverék kerül be a hengerbe. Sokkal gazdaságosabbnak látszik azonban a belső keverékképzés. Ez az igény szülte a Diesel-motort. Említsük meg, hogy sok modern személygépkocsi motorját ma már belső keverékképzéssel látják el. A motor levegőt szív be és a benzint szivattyú fecskendezi a munkahengerbe, ahol villamosszikra meggyujtja. A befecskendezéses benzinmotorig azonban még sok érdekes konstrukció született. Számunkra a legérdekesebb a Bánki-féle motor és az említett Diesel-motor. A műszaki vizsgálatok során kiderült, hogy a négyütemű motor annál gazdaságosabb, minél nagyobb a kompresszió végnyomása a hengerben. A nyomást bizonyos határon túl fokozni öngyulladás veszélye nélkül nem lehet. Ma már ólomtetraetil és más vegyszerekkel lehet a nyomást fokozni, azaz "kopogásmentessé” lehet tenni a motort. A magyar Bánki Donát /1859-1922/ zseniális megoldást talált. A motorhengerbe a kompresszió közben vizet fecskendezett be. A viz lehütötte a gázkeveréket, a nyomást - és igy a hatásfokot - emelni lehetett. A Bánki motorból több kísérleti példány készült /egyik a müncheni Deutsches Museumban van kiállítva/, de amire foglalkozni kezdtek vele, megjelent a Diesel-motor. Az előbb említettük a benzinbefecskendezéses rendszert. Ennek is egyik főelőnye az, hogy a befecskendezett benzin elpárologva le is hütő a gázkeveréket, és ezért a kompressziót fokozni lehet. így a gépkocsimotor teljesítménye hatalmasan megnövekszik. Rudolf Diesel /1858-1913/ a hires hütőgépszerkesztő, Linde professzor mellett dolgozott és a Linde hűtőgépgyár igazgatója volt, 1893-ban szabadalmaztatta motorját, ami nagy szerephez jutott a világ közlekedésében. A Maschinenfabrik Augsburg, Nürnberg /MAN/ gyár készítette él a kísérleti modellt. Diesel alapgondolata az volt, hogy szénport tüzel el a motorhengerben, később azonban a sok kellemetlenség - kátránykiválás, hamu stb. - miatt az olcsó gázolajra tért át. Motorjának működési elve a következőt A motor dugattyúja előrehaladva levegőt szív be a hengerbe. 39
