Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)
A motor évszázada
A MOTOR EVSZAZADA A gőzgépnek számos, igen figyelemre méltó előnye mellett nagy hátránya rossz hatásfoka, a tüzelőanyagban levő energiát csak rosszul értékesíti. A gőz fejlesztése, majd lecsapása energiaveszteséggel jár, bizonyos határon túl pedig már a fizikai törvények állják útját a hatásfok javításának. Ezért gondoltak arra, hogy az égési hőenergiát nem kazánban, vizforralásra használják fel, hanem magában a munkahengerben. így születtek meg a belső égésű gépek. Papin lőporgépe is belsőégésű gép volt. 1860-ban Etienne Lenoir elektromos gyújtással világitógázt égetett el a hengerben. Lóerőnként és óránként 3 köbméter gázt fogyasztott gépe s minden lóerő teljesítményre 500 kilogramm motor súly jutott. Érdekes, hogy egy kereskedősegéd Lenoir motorjáról olvasva, elhatározta, hogy megjavítja a gépet. Kikolaus August Otto volt ez a merész fiatalember. 1861-ben Kölnben mechanikus barátjával kis gázgépet épitett.. Később Eugen Langen mérnökkel szövetkezett, aki - akárcsak Wattnak Boulton - kitűnő üzlettársnak bizonyult. 1867-ben a párizsi világkiállításon bemutatták az Otto-motort. A fél lóerejü gép olyan pokoli dörejjel járt, hogy a kiállítás közönsége csak messziről merte nézni. De óriási előnye volt a kiállított Lenoir gépekkel szemben, hogy lóerőnként és óránként a két köbméter gáz helyett csupán 0,8 köbmétert fogyasztott. A gyártás megindult, az első tiz esztendőben 5000 darabot adtak el. A Koln-Deutz-ban levő gyárban modern szoborként áll az első motor. Érdekes, hogy az első Otto-gép még mindig atmoszferikus volt, a gázrobbanás tehát vákuumot idézett elő, s az atmoszferikus nyomás hajtotta le a dugattyút. 1867-ban Otto már négyütemű motorját próbálta ki sikerrel. Most már a "lövöldözés" is megszűnt, a motor csendesebb lett, hatásfoka tovább javult. A találmányok történetének visszataszító jelenetei játszódtak le ekkor. A konkurrencia régi szabadalmakat ásott ki és bebizonyították, hogy már a hatvanas évek elején kértek szabadalmat négyütemű motorra. Az, hogy a motorok sohasem épültek meg, a legkevésbé sem zavarta a perlekedőket, a szabadalmi törvény alapján megvonták Otto-tól - 1877-ben kiadott - szabadalmát és ettől kezdve mindenki gyárthatta a négyütemű motort. 38
