Ingpen, Robert et al.: Találmányok enciklopédiája. Az emberiség történetének legjelentősebb találmányai és felfedezései (Budapest, 1996)
A természet ereje
*4 Gloster E 28/29-es repülőgépet Whittle sugárhajtóművével szerelték fel. A gép 1941 májusában repült először. A Gloster E 28/29 típuséi gépbe épített Whittle-féle hajtómű keresztmetszete. V Az üzemanyag bejut a motorba, összekeveredik a sűrített levegővel, . majd az égéstérben elég. táguló gázok megforgatják a kisnagysebességű turbinákat, amelyek viszont a kompresszort hajtják. E fejlődés eredményeként kezdett megváltozni az emberek világról alkotott képe is. Az uj gépek gyorsabbak voltak, és a sugárhajtómű igen nagy mértékben járult hozzá a világ XX. században átélt összezsugorodásához”. A sugárhajtóműves gépek elődeiknél nagyobb magasságban repülhettek - sőt, a gyorsabb típusok csak itt voltak hatékonyak, mivel az alacsonyabb légrétegekben fellépőnél jóval kisebb súrlódást kellett leküzdeniük. Ez azt jelentette, hogy a repülőgépek a fő időjárási rendszerek fölé emelkedhettek. így a repülőutak a korábbinál simábbá és A sugárhajtómű típusai Többféle sugárhajtómű vet ismerünk. Mindegyik ugyanazon az elven működik, azaz égéstermékeikkel állítják elő a szükséges tolóerőt. üzemanyagul pedig kerozint és a környezetből beszívott levegőt használnak. A turbó-sugá rhajtóm ű főleg gyors repülésre alkalmas, ezért a vadászgépekbe ezt építik. A turbólégcsavaros hajtóművet lassabb repüléshez ten ezték. ezért inkább a polgárt célú gépekben teijedt el. A többi típusnál csendesebb és kisebb üzemanyag-fogyasztású turbói entilátoros hajtómű alkalmazási területe is hasonló. kellemesebbé váltak. A földrészek közötti utazás egyszer csak kényelmes, gyors és egyszerű lett; ettől kezdve nem számított nagy kalandnak a levegőben körülutazni a világot. A hanghatár áttörése A polgári repülés a hangnál sebesebb gépek fejlesztésében is sokat köszönhet a katonai repülésnek. A hanghatárt elsőként egy Bell X-l rakétarepülőgep törte át 194-7-ben. A szuperszonikus bombázók az 1950-es években jelentek meg. s az 1960-as évek végén feltűntek a szuperszonikus utasszállító gépek is: először az orosz TU-144, majd a brit-francia együttműködésből született Concorde. E szabadságnak azonban ára is volt - és van mind a mai napig. Az első kísérletezők eg\- része azért mondott le a sugárhajtómüvekröl és a turbinákról, mert rendkívül sok üzemanyagot fogyasztottak. Ez azóta sem változott meg. Egy nagyméretű repülőgép az Atlanti-óceán feletti útja során mintegy 190 000 liter üzemanyagot fogyaszt. Ezt az óriási mennyiséget elő kell ájjítani. és ki kell fizetni, és repülés közben biztonságosan el is kell helyezni. A sugárhajtómu ezért a XX. század második felére kialakult fogyasztói társadalom jellemző eszköze: egyszerre áldás és átok. A TERMÉSZET EREJE A turbólégcsavaros hajtóműben Gént) két turbina is működik. Az egyik (az alacsony nyomású turbina) a kompresszort működteti. A másik (amely nagyobb nyomáson üzemel) a motor elején elhelyezett légcsavart hajtja meg. A tolóerő nagy obb részét a légcsavar szolgáltatja. A turbó-sugárhajtómű (fent) a sugárhajtóművek közül a legegyszerűbb. Itt a teljes tolóeröt a motor hátulján át távozó égéstermékek szolgáltatják. E típusban is van turbina, de az csak a kompresszort hajtja. 125 Fúvóka a kiáramló égéstermék számára
