Gyertyánfy Péter - Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelméről - magyarul (Budapest, 1986)
I. Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelmének gyakorlati kérdései: javaslatok a megoldásukra
A fővállalkozási szerződésről szóló 44. §. a jogszabály megalkotása idején még csupán a beruházások témakörét ölelte fel. Ez így önmagában nem lenne szakmai vonatkozásban különösen érdekes, ha (3) bekezdése nem adna lehetőséget arra, hogy a fővállalkozás ne csupán építési tevékenységet igénylő beruházásra irányuljon. Ez a rendelkezés elindítója lehet egy olyan fejlődésnek, amely a számítástechnika-alkalmazás területén a fővállalkozás analógiájára tenné lehetővé e vállalkozási formában rejlő lehetőségek kiaknázását. A tervezési tevékenységben, a tervekben/mint alkotásokban és a szoftvertermékekben nem csupán az a közös, hogy ezek mindketten szerzői jogilag védett műtípusok lehetnek, hanem a rendelet tervezési szerződésekről szóló fejezete több indítékkal szolgálhat a nevesített számítástechnikai szerződés életrehívásánál. A fejlesztő intézetek jól ismerik a minisztertanácsi rendelet XI. fejezetét, amely a kutatási (fejlesztési) szerződésekről intézkedik. Függetlenül attól, hogy igen sok szoftvertermék kifejlesztésénél kutatási jellegű tevékenységre is szükség van, az e fejezetben felsorolt jogszabályok szinte mindegyike alkalmas arra, hogy szoftverkutatási szerződés mintájául szolgáljon. Szervesen kapcsolódik az előbbihez a XII. fejezet, amely a kutatási (fejlesztési) eredmények gyakorlati megvalósítására irányuló szerződések sajátos szabályait rögzíti le. A rendelet I. számú melléklete a mennyiségi és minőségi kifogásolásra vonatkozó részletes szabályozást nyújtja, rendelkezik a szállítóval szemben végrehajtható kifogásolásról, mennyiségi hiányokról, minőségi hiányokról és bár itt elsősorban hagyományos termékekről van szó, ugyanezek analóg módon szükségképpen a szoftvertermékeknél is alkalmazásra kerülhetnek. A haszonrészesedési szerződés lehetősége azon gazdaságpolitikai cél szolgálatában áll, hogy ,a kutatások és fejlesztések színvonalas lebonyolítására ösztönözzön. Az ösztönzési célt különféle sajátos rendelkezésekkel kívánják támogatni és a kapott haszonrészesedési díjból a gazdálkodó szervezet kockázati és eredményfedezeti alapot képez, amely számos eddig nem ismert ösztönzési lehetőség forrása. 30
