Gyertyánfy Péter - Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelméről - magyarul (Budapest, 1986)
I. Perjés Sándor: A szoftver szerzői jogvédelmének gyakorlati kérdései: javaslatok a megoldásukra
A számítástechnika-alkalmazási tevékenység hasznos eredménye gyakran csak közvetett formában, áttételesen jelentkezik. Lehet például, hogy a legzseniálisabb termelésirányítási szoftver az alkalmazó vállalat valamely számítógépét tartósan leköti és akadályozza „racionális” kihasználását. Ugyanakkor azonban hatalmas gazdasági eredményt hozhat az alkalmazó vállalat számára, tehát célja és értelme a számítástechnikán kívüli szférában valósul meg. Egy másik, nem kevésbé zseniális program valamely termelő vállalatnál olyan mértékben javítja a hardver-eszközök kihasználását, hogy számos újabb terület informatikai megoldásait vihetik számítógépre és jut még kapacitás kiváló termelésirányítási programok futtatására is. Ki dönti el jelen esetben a példaszerűen említett szoftverek értékét? Nyilván maga a vállalat, a gazdálkodó szervezet, szövetkezet stb. Erről a kérdésről munkánk II. fejezetében még szólunk. (7., 13. pont). 3. A szoftver felhasználásánál végzett különféle járulékos szolgáltatások A számítástechnika-alkalmazási tevékenységek hasznos eredménye egyaránt lehet termékek előállítása (itt természetesen szoftverről van szó) és lehetnek különféle szolgáltatások. E szolgáltatásokat a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 9010/1985. (SK. 5.) KSH. számú közleménye tartalmazza, amely szakmai szempontból módosítja a Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzékét. A szoftverhez kapcsolódó szolgáltatások többfélék lehetnek: az alkalmazási szoftver segítségével végzett különféle gépi adatfeldolgozások, vagy magának a szoftvernek az üzembe helyezésével, betanításával, hangolásával, módosításával kapcsolatos különféle tevékenységek. A gépi adatfeldolgozási (számítástechnika-alkalmazási) szolgáltatások jellegéből folyik, hogy — mint minden egyéb szolgáltatásnemnél — azok révén nem keletkezik új vagy lényegében új számítástechnika-alkalmazási termékpéldány. Ugyanakkor az adatfeldolgozást végző, irányító szoftver szerzői jogi értelemben felhasználásra kerül. A Szjt. alkotást, művet részesít védelemben, vagyis valamely tevékenység, folyamat, eljárás stb. eredményeként tárgyiasult alakot és sohasem magát az alkotást létrehozó tevékenységet, folyamatot, eljárást stb. A számítástechnika-alkalmazási szolgáltatások esetleg lehetnek szabadalmi védelem tárgyai, bizonyos esetekben mintavédelmi oltalmat is kaphatnak, létrehozójuk, alkalmazójuk kaphat újítási díjat, szerzői jogi védelmet azonban csak a szoftver élvezhet. Mi történjék már most az olyan úgynevezett komplex teljesítményekkel, amelyekben egyaránt lehetnek termékek is, szolgáltatások is, akár hardver létesítése, karbantartása vagy a hardver és a szoftver kezelésének betanítása stb. Az itt felsorolt összetevőkből az Szjt. kizárólag a szoftveralkotásokat védi. Sőt, van egy igen érdekes összetett eset is, amikor a komplex teljesítmény elemei között műszaki létesítményi tervek és szoftver is egyaránt helyet foglalnak. A műszaki létesítményi terveket is, a 11
