Vass Balázs: Repülőgép- és helikoptertípusok (Budapest, 1968)

Repülőgéptechnika

állnak és működésük is hasonló. A hajtómű működésekor, vagyis a repülőgép haladásakor a levegő a beömlőnyíláson keresztül jut a kompresszorba, amely a levegőt összesűríti. A kompresszorból kilépő sűrített levegő ezután bekerül az égéstérbe, ahol a fúvókákon befecskendezett üzemanyag elég, miközben a levegő, illetve a gázok hőmérséklete növekszik. Az égéstérben keletkező nagy nyomású és hőmérsékletű gáz belép a turbinába, ahol nyomásának és hőenergiájának egy része mechanikai munkává alakul át és a kompresszort, valamint a hajtómű segédberendezéseit működteti. A turbinából a fúvócsőbe átáramló gáznak még viszonylag kis mozgási és nagy hőenergiája van. A gáz nyomása és hőmérséklete a fúvócső kilépőnyílása felé fokozatosan csökken, sebessége, tehát mozgási energiája pedig ezzel arányosan nő. A fúvócsőben a gáz felgyorsul és nagy sebességgel hagyja el a hajtóművet. Minél nagyobb a kilépő gázsebesség, annál nagyobb a reakcióereje, azaz a tolóerő. A korszerű sugárhajtóművek fúvócsövéből kilépő gázsebesség további növelésének egyik legelterjedtebb módja az utánégetés. Ekkor a turbina után a fúvócsőben ismét üzemanyagot égetnek el. Mivel a fúvócsőben nincsenek forgó, illetve nagy mechanikai igénybevételnek kitett alkatrészek, itt nagyobb hőmérséklet engedhető meg, mint a turbinában. A pótlólag elégetett üzemanyag következtében a fúvócsőben áramló gáz hőmérséklete, vagyis hőenergiája megnövekszik. Ez nagyobb hőenergia átalakulást jelent, ami azt eredményezi, hogy a fúvócsőből kilépő gázsebesség, végső soron a tolóerő nagymértékben növekszik. Az utánégetés alkalmazása viszonylag nagy sebességnél gazdaságos. Kis sebességű repülés esetén vagy próbapadi ellenőrzés során az utánégető bekapcsolásakor, míg a tolóerő 40—50 százalékkal növekszik, addig a fajlagos üzemanyagfogyasztás (1 kp tolóerőre eső óránkénti üzemanyagfogyasztás) 2—2,5-szeresére nő. Ezzel szemben nagy sebességű repüléskor 2—3- szoros tolóerőnövekedéssel a fajlagos üzemanyagfogyasztás csak 20—30%-kal emelkedik.

Az utánégetős, gázturbinás sugárhajtóművek leginkább harci repülőgépeken használatosak. Az utánégetők üzemeltetési időtartama azonban ezeknél a gépeknél is korlátozott, az igen nagy üzemanyagfogyasztás és a hajtómű fokozott igénybevétele miatt. Az utánégetőt néhány másodpercre szabad csak bekapcsolni és összműködési ideje a hajtómű összüzemidejének kb. 4—5%-a lehet.

Torló-sugárhajtóművek. A gázturbinás sugárhajtóművekben a turbina feladata kizárólag a kompresszor és a segédberendezések hajtása. A kompresszor látja el a hajtóművet a működéshez szükséges megfelelő nyomású és mennyiségű levegővel. Ha a repülőgép sebessége olyan mértékben növekszik, hogy a beáramló levegő lefékeződéséből keletkező torlónyomás önmaga is elegendő sűrítést ad, akkor a turbina és a kompresszor szükségte-33. ábra. Légcsavaros gázturbinás hajtómű a repülőgép orrába építve

48