Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Budapest főváros
286. kép. Eltemetett Ördögárok-híd falmaradványa a Krisztina téren a Pauler utcánál, Budapest 287. kép. A Pauler utcai Ördögárok-híd egyik téglája, Budapest a mélyebb fekvésű, gödörnek kinéző területet. Amit látunk, néhány egymásra rakott kődarab csupán, mégis jól kivehető, hogy a kövek a hídfő alapjait és a szárnyfalak töveit alkotják. A látható két falsarok közül az egyik derékszögű, a másik tompaszögű (285. kép). A hídfőt 1936-ban Garády Sándor vezetésével ásták ki. Építésének történetét nem ismerjük, csupán annyit állapított meg róla a tudomány, hogy a XV. században létesülhetett. Ez a hídrom ma már mélyebben van a környező terep szintjénél. A vízfolyások alsó szakaszain nagyobb időtávlatokban jól érzékelhető a völgy feltöltődése, s ezt a folyamatot az Ördögárok esetében még az Erzsébet-híd budai hídfőjével kapcsolatos építkezések is fokozzák, annak ellenére, hogy az Ördögárok beboltozása megállította az egyébként természetes feltöltődési folyamatot. A középkori hídromnak kissé dekoratívabb bemutatása és megjelölése mindenesetre kívánatos lenne, ha már itt áll a főváros közepén. Az Ördögárok fölött átívelő másik régi híd a Krisztina téren áll, a Pauler utca tengelyében, az Alagút utca északi járdaszegélyének vonalában, illetve attól kissé délre, az úttest alatt eltemetve. Egyetlen porcikája sem látható. Mikor azonban az útburkolat gyakori süllyedésének okát kutatva 1928-ban kibontották ezt az egyébként semmitmondó keresztezést, előtűntek a híd boltozatának falai, amelyeket az Ördögárok beboltozásakor zártak el a külvilágtól. Az útburkolat süllyedésének — mint kiderült — nem a híd volt az oka, azért a falakat érintetlenül hagyták és ismét betöltötték. Sajnos felméréseket nem végeztek, így a híd főméreteit nem áll módunkban ismertetni. Később, 1965-ben útjavítással kapcsolatban ismét felszínre került a híd egy része, ekkor lefényképezték a kibontott falrészt, valamint az egyik tégla gyártási jeleit (286—287. kép). RÁKOSPATAK HÍDJAI A főváros Duna-balparti városrészeiben régebben minden jelentősebb vízfolyást Rákospataknak neveztek. Ezért hívták Rákos-pataknak azt a holt Duna-ágat is, mely valamikor a Nagykörút tájékán folydogált s amelytől a Rákos utca, a mai Hőgyes Endre utca a nevét kapta. 16 241
