Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)

Hídleírások - Veszprém megye

249. kép. P'illérrészlet a herendi Sédpacak-hídon

fedköveket egymáshoz kapcsoló falkötővasak egyes kihullott darabjainak helyén is cementhabarcs kitöltés látható. Ennek ellenére a homlokfalakon a növényzet sok helyen gyökeret vert, különösen a déli oldalon. A híd a szemlélőben igen jó benyomást kelt. A délnyugati szárnyfalvég egy helyen kis boltozattal át van törve és helyet ad az útárok vizének, hogy az a Sédbe belefolyhasson. Ez a boitozatocska, a hozzátartozó szárnyfal- és mellvédfalrésszel együtt, utólagos hozzáépítésnek látszik. A kis boltozatba beépített néhány

tégla vastagsági mérete 5,5 cm, ami arra utal, hogy a hozzáépítés a XIX. század közepén vagy előbb történhetett (248., 249. kép).

A híd a Veszprém megyei utak és hidak 1837. évi összeírásában fel van véve s a következőképpen szerepel: „Nagyobb kőhíd dettó a Séden 7437." A „dettó’’ szó az előző sorra utal, amelynek szövege „Kőhíd Herend helységben 7374". Mindkét sorban a szám a Veszprémtől mért távolságot jelenti ölekben. A 63 öl távolsagkülönbség a valóságban megegyezik a Séd-hídnak a Veszprém felőli oldalán levő kisebb áteresztől mért 120 m távolságával.

A híd építésének története feltáratlan. Minden bizonnyal a XVIII. század derekán épült.

Káptalanfa

A Devecserről Sümegre vezető 75. sz. főközlekedési út a település északi határán keresztezi a Sáros patakot. Az itt álló kétnyílású kőhíd egyike a legszebb régi hídjainknak. jellegzetes, közép felé emelkedő mellvédjén valaha szobor állott. Homlokfalai és boltozatai vagdalt kőből vannak, mellvédjének tetejét jó cementhabarcs védi. A híd képét az élénk vízfolyás és a buja

250. kép. Sárospatak-hid, Káptalanfa

213