Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Tolna megye
221. kép. A bonyhádi Völgységpatak-híd pályája 222. kép. A bonyhádi Völgységpatak-híd a szoborral A híd boltozatai és homlokzatai, csakúgy mint szárnyfalai és mellvédjei, vagdalt kőből épültek. A kőanyag jó állapotban van, karbantartása kissé elhanyagolt, nagyobb arányú fenntartási munkát kíván. A hídnyílások mérete egyenkint 3,80 m (2 öl), a híd szélessége 7,85 és 9,50 m között változik a szárnyfalak divergenciája folytán, amelyet a mellvédek követnek. A híd teljes hossza 34,20 m (221. kép). A híd félköríves boltozatai, közép felé enyhén emelkedő mellvédjei, a változó szélességgel együtt igen jó benyomást keltenek a szemlélőben. A híd környezetének növényzete élénkíti a képet, de nem olyan mértékben, hogy zavarná a rálátást. A hídon álló szobor sziluettje csak fokozza a kedvező benyomást. Ez a szobor egyébként művészi értéket nélkülöző kőfaragvány, amelyet 1926-ban helyeztek el a hídon, az ugyaninnen eltávolított korábbi szobor helyére. A helybeliek tudomása szerint a régi szobor barokk alkotás volt, amelyet érdemes lett volna valami módon konzerválni annak idején. A híd építéstörténetéből csak kevés adat áll rendelkezésünkre. A Tolna megyei utak és hidak 1837-i összeírása a Bonyhádról Tolnára vezető út hidjai között említi meg a szóban forgó hidat. ,,A bonyhádi templomtól számítva 228 ölnél 4 öl hosszú két ívben és 5 öl széles kőhíd”, írja a kimutatás, ami a fentebb megadott méretekkel megegyezik. Nehezebb felismerni az azonosságot a szóban forgó híd és a között a híd között, amely — ugyancsak Bonyhádon — „melly a zápor miatt elpusztult” és 1821 -ben 1849 forint 39 krajcárért újjáépült. Bonyhádon ti. több híd van s miután az egykorú írás nem írja körül a híd pontos helyét, nem lehetetlen, hogy a feljegyzés nem a Völgységi patak hídjára vonatkozik. Bonyhádról 1953-ban városképi és műemléki vizsgálat készült. Ennek keretében a Zrínyi Miklós utcai kőhidat „Városképi jelentőségű”-nek minősítették. Sajnos a vizsgálat néhány megállapítása helyesbítésre szorul: A híd nem a Malom patak, hanem a Völgységi patak felett áll, nem faragott kőből, hanem vagdalt terméskőből épült, nem egyetlen parabolikus ívvel, hanem két félkörívvel. De a végkövetkeztetést nagyon helyeseljük: „Lehetőleg fenntartandó.” Megítélésünk szerint a híd a XVIII. század második felében épült. 196
