Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Szabolcs-Szatmár megye - Szolnok megye
gyen kétrendbeli Sumptum Projectumot, t.i. mennyibe kerülne fábul és mennyibe köbül azon hidnak felállítása.” Jászberény városa megkapta a kerület utasítását és ugyanazon év március 27-én úgy intézkedett, hogy „a parancsolt sumptum projectumnak elkészítése Kardetter Tamás ács és Rábel Károly kőmives mesterekre bízatott, kik által elkészítendő és előadandó projectumok a Ttes Nemz. Districtusoknak azonnal bemutattatni elrendeltetnek.” Kardetter Tamás ácsmester és Rábel Károly kőművesmester javaslataikat hamarosan elkészítették és a városi közgyűlés elé terjesztették. A március 31-i javaslatot a közgyűlés megtárgyalta. Megállapította, hogy a fahíd építési költsége 1677 forint 24 krajcár, a kőhídé 2177 forint 56 1/8 krajcár., .Jól tudván a városi tanács, hogy afahidnak reparatiója igen költséges volna, de annak reparatiojára szükséges fát nem lehetne mindenkoron kapni, ugyan ezért egyes akarattal abban állapodott meg, hogy az újonnan felállítandó hid kőből építtessen. Minthogy pedig a városon keresztül postális és commerciális ut lévén, ezen hidnak nemtsak Berény városa, hanem N. Jász Districtusok több helységei és az országnak nagy része használnák, a ttesíDistrictusok alázatosan kérettetni fognak, hogy ezen hidra szükséges materiáléknak fuvarozását az azt használó alsó jász közönségek által megtétetni és a m^gkivántató költségek fele részét a Publica Cassából resolválni méltóztassanak a manualistákat Berény városa fogja kiállítani. ” A Jász-Kun kerületek gyűlése elfogadta a város előterjesztését mind a kőhíd építése, mind pedig a költségek viselése tekintetében. Minthogy azonban ezt a határozatot a Jász-Kun kerületek főkapitányának jóvá kellett hagynia, azt a nádorhoz felterjesztette. A kerületi gyűlésnek ezt a döntését a város közgyűlése tudomásul vette. A nádortól hamarosan megjött a jóváhagyás. Az idevonatkozó előterjesztés 1802. április 18-i keltezésű. A leiratot követően azonban nem indult meg az építkezés. Nem tudni, mi okból, három esztendeig semmi sem történt. Tény az, hogy sem 1803-ból, sem 1804-ből nem maradt meg olyan okirat, amely az építkezésre utalna. A hármas kerület gyűlése sem foglalkozott a hídépítéssel az említett két esztendő alatt. Csak az 1805. esztendőben került ismét a hídépítéssel kapcsolatos ügy a hármas kerület gyűlése elé. Ennek az évnek júniusában „Nagy Antal komisszárius jelenti, hogy mivel a Jász-Berényben felállítandó nagy kőhidnak még 1802. esztendőben feltétetett Sumptum Projectuma szerint való felépíttetése a mostani drágasághoz képest lehetetlen volna aztat elkezdeni nem is bátorkodik, egyszersmind tétetett más újabb költségek feltételét megerősítés és jóváhagyás végett be mutat.” A kerületek gyűlése azonban nem vette át az előterjesztés borúlátó hangnemét, hanem arra utasította a komisszáriust, hogy a hídépítés megkezdése érdekében szükséges intézkedéseket a nádori jóváhagyás bevárása nélkül, azonnal kezdje meg. Az ide vonatkozó közgyűlési határozatból az alábbiakat idézzük: „Közönséges tudományból bizonyos lévén, hogy 1802. esztendőtől fogva, mindőn ezen hidak Sumptum Projectuma tétetett, mindenféle materiálék ára igen felhágott, ugyan ezért J. Palatínus alázatosan kérettetni fog, méitóztasson az uj Sumptum Projectumban kitett 3170 forint 44 krajcár kiadását megengedni, mivel pedig ezen hidnak felépítése igen szükséges volna, a Districtusok oly nagy bizodalomban vannak, hogy ő K. Herczegsége ezen sommát kegyesen adplacidálni fogja, ezért a resolutionak beérkezéséig is Nagy Antal comissarius tellyes igyekezettel azon legyen, hogy azon hidnak építését hová elébb elkezdhesse és még az idén tökéletességre hozathassa, minthogy a fennálló fahíd igen rossz állapotban vagyon és annak csak megigazitására is tekéntetet érdemlő somma kivántattna.” A nádori hivataltól alig három hét alatt megjött a válasz. A nádor a hídépítésre szükséges összeg kifizetését engedélyezte, az 1802. évben jóváhagyott költségmegosztás szerint „ollyan meghagyással, hogy azon hid az 1802-ik esztendőben helybe hagyatott Planum sze-180
