Héjjné Détári Angéla: Régi magyar ékszerek. 2. módosított bővített kiadás (Budapest, 1976)
Nomád ízlés — keresztény művészet „A magyarok csinosak és jó megelenésüek. 'Kubájuk brokátból készült. Fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és gjönggjel berakva. ” Gardizi (XI. század) A távoli óhazából nomád szokásokkal és nomád ízléssel érkező magyarok Kelet és Nyugat közé ékelődtek, s itt, a Kárpátok ölében életmódjuk és művészetük sokáig őrizte ősi formáit. Vonulásuk útján, letelepedésük helyein ma, egy évezred múltán régészek vallatják a földet, s a leletek között a legértékesebb kincset éppen az ékszerek jelentik. A magyar elődök keleti ízléssel öltöztek. A honfoglalás korának férfi- és női ruházata között alig volt eltérés, és mindkét nem egyaránt viselt ékszereket. A régészeti leletek tanúsága szerint halottaikat értékeikkel feldíszítve temették el. Feltárt sírjaikból ismerjük arany-, ezüst-és bronzékességeiket: a kerek vagy laposra kalapált kar- és lábpereceket, több szálból csavart, nyakon viselt merev torqueseket, a gyűrűket és a hajkarikák különféle változatait. A gazdag leányokat és asszonyokat hosszan függő arany fülbevalók és üvegpasztából készült gyöngyök sora tette vonzóbbá. Felvarrt boglárok és kapcsok, öntött művű gombok díszítették a ruhát, de legnagyobb szerepe az övnek volt. Ez tartotta össze a lovagláshoz elöl felhasított hosszú ruhát, s erről függtek a fontos harci és használati eszközök is. Az öv maga bőrből készült, több veret ékesítette, s pompás csattal, szíj végekkel (i. kép) látták el. Felszereléséhez tartozott tokban az íj, a szablya s a tűzszerszám tartására szolgáló tarsoly. Ezt a bőrzacskót ezüst vagy aranyozott ezüst, pajzs alakú és díszesen kalapált művű lemez fedte (3. kép). A magyar fémművesség korábban kialakult sajátos stílusa az arab, perzsa-szaszanida és bizánci, valamint normann elemek keleti és északi hatásait tükrözi. A honfoglalók viseletének fő ékességét jelentő tarsolylemezek egymásba fonódó végtelen mustrái tehát más népek művészetéből átvett stilizált növényi és geometriai elemekből szövődnek össze. Egykorú leírások szerint a díszes öltözetű magyarok megjelenésének hatását fokozta a változatos ékszerek szépsége és sokasága, a pompás tarsolylemezek ragyogása, járás