Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
I. Pécs a magyarországi kapitalizmus korának kezdetén
hács, hanem Szigetvár—Barcson keresztül kapcsolják be a Vukovár—fiumei vasútba.35 36 A város burzsoáziája a célt csak a szabadságharc után érte el. A közlekedés forradalmasításában szintén a pécsi szén működött közre. A Duna Gőzhajózási Társaság Mohácsot érintő gőzhajói 1845-től kezdve pécsi szenet használtak. Ez az ok késztette a társaságot a már említett pécsi szénmezők megvásárlására. Hogy a szenet innen a mohácsi szénrakodó állomásra szállíthassák, a társaság 1853-ban megszerezte a Mohács—üszögi vasút megépítésének jogát, amelyet 1857-re meg is épített. A vasúttal kapcsolatban a nagyvállalat kizárólag a maga érdekeit tartotta szem előtt. Nem nézte a pécsi burzsoázia érdekeit, amely különben is a bányák megszerzése során vele egyenlőtlen harcba keveredett. A megépült vasútvonalat nem akarta megnyitni a pécsi áru- és személyforgalom számára. A pécsi kapitalisták erre rohamra indultak a Duna Gőzhajózási Társaság ellen, és perrel támadták meg a vállalatot. A Társaság, hogy egy várossal szembehelyezkedhessék, segítség után nézett. A gazdaságilag erős Társaságnak hatalmas politikai támasza akadt Habsburg Albrecht főherceg, tábornagy, a 48-as szabadságharcot követő önkényuralom idején Magyarország katonai kormányzójának személyében. Albrecht főherceg, a baranyai Bellye uradalmának tulajdonosa nemcsak a társaság részvényese volt, hanem még külön is nagy hasznát látta a birtokát érintő vasútvonalnak, mert ennek segítségével hozta uradalmának terményeit piacra. Ettől a lehetőségtől Pécs város kapitalistáit és egész lakosságát meg akarta fosztani. A Duna Gőzhajózási Társaság azonban a vasútépítés során a törvényben engedélyezett kisajátítást is igénybe vette. Viszont ugyanez a törvény kimondta azt is, hogy a kisajátítással csak közérdek esetében lehet élni. A bíróság nem fogadhatta el azt az álláspontot, hogy egy nagy kapitalista vállalkozás szénszállításai a közérdeket szolgálják, Pécs város áru- és személyforgalma pedig nem. így a pécsi közép- és kiskapitalisták, akiknek érdekei ekkor még a közérdekkel, a haladással összeestek, győzelmet arattak e perben a nagykapitalisták fölött, akiknek érdeke ez esetben már haladásellenes volt. 1859-ben kikényszerítették az Üszög—mohácsi magánvasútvonal használatát.86 Ezzel megnyílt a nagyméretű és gyors áruforgalom egy útja a Pécsett kialakuló ipari tőke számára. A vasút kezdeti idejére 35 Pakucs Béla: A magyar vasútépítés kezdetei. Pécs, 1934. Kultúra ny. 21. old. (Specimina Dissertationum... Universitatis Quinque-ecclesiensis. 65. sz.) 36 Schaurek Bódog visszaemlékezései. Dunántúl, 1927 ápr. 3. sz. 2* 19
