Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
I. Pécs a magyarországi kapitalizmus korának kezdetén
jellemzően az utasok az üszög! „pályafőtőr a kétórás „vaspályán” való utat szeneskocsin tették meg. A vasútvonal a társaságnak 1860-ban 488 455, 1861-ben 567 321 forintot hozott. Jövedelme egvik évről a másikra 80 866 forinttal emelkedett.37 A kereskedelmi és a kibontakozó ipari tőkének azonban sokkal sűrűbb forgalmi erezetre volt szüksége. A pécsi kereskedők a karintiai vasat és a gyarmatárukat a Dráván kapták meg. Mikor megnyílt a Nagykanizsa—pragerhofi vonal, a fuvarosok útiránya áttevődött a Drávaszabolcs melletti Páléról Nagykanizsára. Nagykanizsa távolabb feküdt ugyan, és így a fuvarköltség is emelkedett, de a forgalom gyorsabbá vált. A pécsi kereskedő és vállalkozó köröket ezóta foglalkoztatta a Pécs—nagykanizsai vasúti összeköttetés megteremtése. 1852- ben Bonteoux Jenő, a Déli Vaspálya (későbbi Délivasút) egyik igazgatója, a Dráva medrének kikotrását javasolta, hogy a bácskai gabonát így víziúton lehessen Triesztbe, ill. Fiúméba eljuttatni. A Pécsi Lapok a kérdéssel foglalkozva kifejti, hogy a gőzhajók a Drávát a meder szabályozása esetén is csak Légrádig használhatnák. Jobb megoldás volna a Pécs—kanizsai vasút megépítése, mert akkor nemcsak a Mohácsra érkező bácskai gabona, hanem a pécsi bor és szén is piacra dobhatóvá válnék. A pécsi szén a karintiai vasiparban és az osztrák haditengerészetben ió fogyasztót találna.38 Közben a Délivasút kiépült Nagykanizsától Barcsig. így a Pécs—kanizsai vasút terve Pécs—barcsi vasútra módosult. 1865- ben alakult meg a részvénytársaság ennek a vonalnak a megépítésére. A részvényeket a Duna Gőzhajózási Társaság, a Darmstadti Kereskedelmi és Iparbank, a magyar nagybirtokos arisztokrácia és pécsi tőkések jegyezték le. A vonal 1867 júliusára készült el. Pécs ezzel kapcsolódott be az országos vasúti hálózatba, mert Barcson, ill. Kanizsán keresztül nemcsak Bécscsel, hanem Budapesttel is összeköttetést nyert.39 A közlekedési utak a feudalizmus korában főleg Baranya megyét, valamint Bács-Bodrog, Tolna és Somogy megyék szomszédos részeit kapcsolták Pécshez. A drávai hajózás az össze-37 Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. Bp., 1937. 264. old.; Jellachich Károly: Pécs a XIX. sz. közepén. Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítője, 1912. 52. old.; Pécsi Lapok 1861 okt. 13. sz. 38 Pécsi Lapok, 1362 jan. 23., febr. 19. sz.-ok; Denkschrift über die Notwendigkeit einer Eisenbahn-Verbindung zwischen Fünfkirchen und Kanizsa—Kottori. Wien, 1872. Gerold. 39 Ágh Timót: Emléklapok Pécs sz. kir. város múltjából és jelenéből. Pécs, 1894. Taizs ny. 256. old.; Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. Bp., 1937. 283. old. 20
