Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
II. A pécsi Zsolnay-gyár a magyarországi kapitalizmus szabadversenyen alapuló szakaszában és az imperializmusba való átmenet idején. 1852-1900
Nem a dohányzási tilalomnak betartása, hanem a számításokon nyugvó indokolás, az „itt minden perc drága” kifejezés jellemző a lényére. A kapitalista éberen őrködött üzemében azon, hogy .a munka intenzitása egy pillanatra se lankadjon még egy talicskázó napszámosnál sem. A lázas tevékenység, a mások munkára sarkalása mellett a kapitalistának még egy vonása lelhető meg Zsolnay Vilmosban: a rendkívüli takarékosság, a szűkmarkúság. 1897-ben 1200 frt-öan állapították meg 17 szobából és 4 előszobából álló lakásának bérét. Mivel 18 éven át nem ekkora alap után fizette a házbéradót, büntetésből annak egy évi összege helyett az ötszörösét rótták ki rá. Zsolnay Vilmos ezt a döntést megfellebezte azzal az indokolással, hogy lakása a gyárban van, így az munkáslakás, és ezért az a munkáslakásoknak járó adókedvezményben részesítendő. Fellebbezésének nem adtak helyt.105 A MUNKAVISZONYOK Üzleti könyvek hiányában a munkáslétszámra, valamint a munkabérre vonatkozó adataink nem összefüggőek. így nem tudjuk megállapítani, hogy a gyár üzleti terjeszkedésének 1873-ban záruló első, az 1878. évben befejeződött második szakaszában milyenek voltak a munkabérek. Mennyire befolyásolta ezeket az 1873-ban kezdődött gazdasági válság és annak 1886-i visszatérése. A 90-es években a tanulatlan munkások, az agyagot előkészítő napszámosok napi 0,80- 1,10 frt-ot kerestek. Az égetők bére 1,00—2,50 frt közt mozgott. A korongosoknál és kályhásoknál már kialakult az akkordbér, amelynek heti átlaga 6,95 frt-ot, a férfi festőknél pedig 6,49 frt-ot tett ki.'A női festők heti akkordja már csak 2—6 frt-ra rúgott. A tanoncok szakmánként váltakozva heti 1,50 frt-tól 3 frt-ig terjedő bért kaptak.106 A munkaidő reggel hat órától este hétig tartott, amelyből a munkásoknak d. e. V2, délben 1, d. u. '/2 óra szünet járt. A béreket szombat este 6 órakor fizették. A napi 11 órás munkaidő mellett a munkahét 66 órát jelentett.107 A MUNKÁSLAKÁSOK A dolgozók egy részének a gyár lakást is adott. A gyári munkáslakások száma egy ideig emelkedett. A Tettye-völgyben los pécsi Figyelő, 1897 dec. 10. sz. 106 O. L. — K. M. 6. szakoszt. 1890. 79 462. 107 U. o., Munkás, 1899 ápr. 24. sz. 94
