Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
II. A pécsi Zsolnay-gyár a magyarországi kapitalizmus szabadversenyen alapuló szakaszában és az imperializmusba való átmenet idején. 1852-1900
A gyár kezdeti korának további készítményei főleg terrakották: kerti vázák, szobrok, továbbá építkezéseknél alkalmazott párkányok, consolok, oszlopfők, medaillonok és mázas épülethomlokzati díszek voltak. Az 1873. évi bécsi világkiállításon bemutatott Zsolnay anyag egy részét ezek a gyártmányok alkották. A terrakotta készítmények „majdnem művészi kiállításukkal” a gyárnak jó nevet biztosítottak.64 Az egyszerűbb kerámiában a terjeszkedés következő lépése 1885-ben a kályhagyártás bevezetése volt. A terrakotta építészeti díszítmények előállítása 1889-től lendült fel, amelynek fejlődését különösen Zsolnay találmányai vitték előbbre. 1891-ben jelent meg a piacon a plutonit, maid 1893-ban a plutonitnak tökéletesebb változata: a pyrogranit. Az addig gyártott és használt építési terrakottákkal szemben ezeknek az az előnye, hogy az időjárás viszontagságaival, a faggyal szemben sokkal nagyobb ellenállást tanúsítanak. A terrakotta és pyrogranit épületdíszeket gyakran színes mázzal vonták be. A színes mázak a pécsi Zsolnay-gyár énítészeti készítményein messziről éppen olyan szembetűnőek, mint amilyen szembetűnőek voltak az 1600-as években a pécsi házak ragyogó tetőcserepei, amelyeket Evlia Cselebi emleget. A gyártmányod között ott szerepelt a kerámiai áruk egy másik, magasabb fokozatba tartozó csoportja: a kőcserén áruk. Kőcserénből készültek a konyhai és patikusedények, továbbá a savtartályok. Ezek a gyártmányok is ott álltak már az 1873-i bécsi világkiállításon. Az ezirányban való továbbfejlődésnek következő állomását az 1885-ben felállított csőgyár jelezte, amely csatornázási csöveket és más hasonló árukat készített. 1891-től a kongó- vagy Klinker-téglák, padozat és falburkoló lapok gyártását is bevezették.65 Zsolnay Vilmos a kőcserép finomabb keverékeiből már a bécsi világkiállításra mosdófelszereléseket, barna és kék mázú, antik, renaissance és népies díszkancsókat, magyaros mintájú dísztálakat és díszvázákat is készített 66 Kortársai, az európai neves kerámikusok és az egymással versenyben álló európai gyárak ekkor mind fajanszból és grés^ől állították elő díszedényeik testét. Erre az alantestre különféle mázakat alkalmaztak. E díszárukat kézifestéssel készült japán, perzsa, indus mintákkal ékesítették. 64 Mattyasovszky-Zsolnay Teréz feljegyzései. Kézirat, 15. old. Az idézet a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara 1873. évi jelentéséből. 65 Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése, 1891. 49. old. 60 Mattyasovszky-Zsolnay Teréz feljegyzései. Kézirat, 15. old. 74
