Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)

II. A pécsi Zsolnay-gyár a magyarországi kapitalizmus szabadversenyen alapuló szakaszában és az imperializmusba való átmenet idején. 1852-1900

erőt használtak; 2. a formaadás (korongolás, öntés, tapasztásos formázás); 3. égetés; 4. festés és mázolás.

Módunkban van a gyár fejlődésében megfigyelni azt, hogy a vállalkozó ezeket a munkaszakaszokat mennyiben és milyen határig gépesítette. A kapitalista az ipar forradalmasítását a manufaktúrában a munkásokkal kezdte. Az egy műhelyben összegyűjtött munkásokat széttagolt munkafolyamatban, munkamegosztással dolgoztatta. Most befejezte ezen forradalmat a munkaeszközök forradalmasításával: megkezdi a munkást kiszorító munkagépeknek a termelési folyamatba való beállítását.

1. Az anyagelőkészítést, megmunkálást végző gépeket a kerámiai gyárakban ekkor gőzgépekkel kezdték meghajtani. A gőzgép beállítására az a körülmény hajtotta a tőkést, hogy a kemény, kvarcos nyersanyag megőrléséhez a vízienergia nem bizonyult elég erősnek. Azok a gyárak, amelyek ezt a lépést a század végéig nem tették meg, nem tudtak versenyképes árut előállítani, a versenyben lemaradtak és elbuktak.36

Az első, 1868-ban beállított gőzgép 12 lóerejű volt. A gőzgépet akkor lehet a leggazdaságosabban kihasználni, ha a meghajtott munkagépeket köréje csoportosítják.37 38 Ez a gyárban meg is történt. Az anyagot előkészítő masszamalmot és a korongos műhelyt a gőzgép közelében állították fel.

A durva kerámiában való terjeszkedés és a finom kerámiában elért sikerek után a termelés jelentősen emelkedett. Egyre több és főleg egyre finomabban előkészített anyagra lett szükség. Ennek megmunkálása nagyobb számú munkagépet kívánt, ami viszont az erőgépekkel szembeni követelményeket fokozta fel. Ennek következtében a gyártulajdonos 1882-ben egy újabb gőzgépet állított be. Ezzel a gyár elérte a 72 lóerőt. A következő lépést egy harmadik, 20 lóerejü gép beállítása jelzi 1887 körül.36 A gyárnak a gyors előrehaladás következtében a század végére hét osztálya alakult ki. A megnövekedett termelés az erőgépektől további fokozott teljesítményeket követelt. Ezért 1894-ben egy 150 lóerejü gőzgépet szerzett be a gyár, amely egy központból hajtotta az összes segédgépeket. A kis gépeket pedig eladták.

A manufaktúra-korszakban kialakult munkamegosztás szerint a munkafolyamat első részét a nyersanyagok, a kaolin,

36 Mo. Gy. i. 1898. VII. füzet, 141. old.

37 Lilley, S.: A történelem, az ember és a gépek. Szikra 1948. 122., 181. old.

38 Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői. Bp., 1887. Dobrovszky és Franke ny. 186. old.

59