Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
I. Pécs a magyarországi kapitalizmus korának kezdetén
nagyobb mennyiségben szállítatnának kereskedési czikkek gyanánt ..nem is beszélve a szénről.59 A jómódú polgárságot eme törekvése, hogy „a természetnek adományait miképpen használja”, erősen elválasztotta a céhek keretein belül hagyományos munkáját folytató kispolgárságtól.60 A jómódú polgárság a nemességtől és a kispolgárságtól elzárkózva a maga körében élt. Az egész város társadalmát ez a széttagoltság és zárkózottság jellemezte. A 19. század második évtizedében, az 1814—15. évi bécsi kongresszus után toppant be Pécsre Bright Richard angol orvos. Brightnak feltűnt a város komor hangulata és társadalmi széttagoltsága. Meglepte, hogy nem talált Pécsett egy sétahelyet, egyetlen közkertet sem, ahol a város lakói találkozni és szórakozni szoktak. Pedig ilyet a legtöbb valamirevaló német városkában látott.61 A polgári, különösen a kispolgári család szorgalmasan dolgozott. A feleség, akit asszonyságnak tituláltak, nevelte a gyerekeket, vásárolt, főzött, varrt, öntötte a gyertyát, gondozta a kertben a virágokat és a sok veteményt. A kereskedők és mesteremberek együtt ettek legényeikkel a családi asztalnál. De a segédeknek hétköznapokon a harmadik tál étel után fel kellett állniok az asztaltól, a negyedik tálból csak vasárnap járt nekik. A szobák, úgy mint kívül a ház, fehérre voltak meszelve. A festést, tapétát még kevés helyen ismerték. A padló egyszerű puhafa volt, néhol még a mennyezet is fából készült. A kicsi, földszintes házak vasrácsos ablakait jóformán mindenütt zsalu fedte. A konyhákból pedig még nyitott kéményeken távozott a füst. A társas életre télen az ünnepek, nyáron pedig a szőlői kirándulások és a szüret adott alkalmat. A belső piac létrehozásáért vívott harc már 1848 előtt összehozta a köznemességet a polgársággal. Az 1838-ban alakult nemesi jellegű Pécsi Nemzeti Casino pecsétjében a két osztály egymásra találását két összefogódzó kéz jelzi. A polgári kéz szorítása ebben a kézfogásban egyre erősebbé vált. De csak a jómódú polgárságé, amit az mutat, hogy már a hatvanas évek elejétől mozgalmak indultak a kimaradt kiskereskedők és kisiparosok részéről hasonló kaszinó létrehozására.62 59 Pakucs Béla: Pécsi vasútterv 1842-ben. Pannónia, IV. évf. 1938. 340. old. 60 Bayer: Egy Tekintet Baranyára. Tudományos Gyűjtemény 1822. 12. köt. 6. old. 61 Bright, Richard: Travels from Wienna through Lower-Hungary. London, 1818. 582. old. 62 Pécsi Lapok, 1861 júl. 18. sz.; 1862 febr. 27. sz. 29
