Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)

I. Pécs a magyarországi kapitalizmus korának kezdetén

Az egyháziakon kívül a vármegye és a város hivatalnokai, 10—12 ügyvéd és 6—7 orvos alkották ekkor az értelmiséget. A szabadságharc előtt a kispolgárságot képező kisiparosok céheikben dolgoztak. Ezek nemzetiség szerint oszlottak meg. Magyarok voltak a csizmadia, szűcs, szűrszabó, kerékgyártó és kovács céh tagjai. A cipész, kádár, lakatos, kőmíves és pék céh német, a vörösbőr-készítő tímár céh pedig többségében bosnyák volt.56 A jómódú és a kispolgárság közt nagy volt az életmódbeli, valamint a gondolkodásbeli különbség. A pécsi polgárság a török kiűzése után, mint bevándorló telepedett le a város falai közt. Anyagi és művelődési viszonyai éppen ezért nem gyökereztek olyan mélyen a múltban, mint az északmagyarországi városoké. Pécs jómódúvá vált polgárai a 18. században és a 19. század elején utolérték műveltségben a többi magyarországi város polgárságát, és megismerkedtek a termé­szettudomány új eredményeivel, azoknak alkalmazásaival. A kapitalizmus útján megindult pécsi polgárok kerestek szenet a város környékén. Az ő tevékenységükre vet fényt az a pár sor, amely 1778-ban egy német munkában jelent meg arról, hogy Pécs mellett egy egész hegyet alkotó porcelán-földet találtak, és anyagából a próbaégetések hamarosan megindul­nak.57 Amikor a vízi-közlekedés jelentőségét felismerték, akkor a pécsi polgárok azzal a tervvel álltak elő, hogy ,,a’ Somogy V [ár] - megyéből Baranyába folyó Almás vizét szintúgy, mint a’ többi Metseki patakokat is egy, a’ Dráváig érő haj ókás Tsatorná”-ba kellene egyesíteni, amely így „... a’ Somogy szélén el áradni szokott vizeknek kifogyasztásával nem tsak ezernyi hold földe­ket hasznavehetővé, hanem a’ Baranyai kereskedést is egyszer ’smind elevenebbé, lakosait pedig ez által boldogabbakká te­hetné!”58 Aztán meglátták a vasút jövőjét. Ezért 1842-ben a pécsi kereskedők azzal a javaslattal álltak elő, hogy a tervezett Pesti­­fiumei vasútvonalat Pécsen vezessék keresztül, „mert ezzel... innénd a most jobbadán értéktelen közönséges márvány-, ma­lom-, köszörű-, palakő, nem különben mész, fa, liszt és egyéb termények, úgy a fazekas s üveg ... honi termesztmények ... 56 Jellachich Károly: Pécs a XIX. sz. közepén. Pécs-Baranyame­­gyei Múzeum Egyesület Értesítője, V. évf. 1912. 39. old. 57 Klein, Michael: Sammlung merkwürdigster Naturseltenheiten des Königreichs Ungarn. Pressburg—Leipzig, 1778. Löwe. 72. old. 58 Bayer: Egy Tekintet Baranyára. Tudományos Gyűjtemény. 1822. 12. köt. 55. old. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom