Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
I. Pécs a magyarországi kapitalizmus korának kezdetén
Az egyháziakon kívül a vármegye és a város hivatalnokai, 10—12 ügyvéd és 6—7 orvos alkották ekkor az értelmiséget. A szabadságharc előtt a kispolgárságot képező kisiparosok céheikben dolgoztak. Ezek nemzetiség szerint oszlottak meg. Magyarok voltak a csizmadia, szűcs, szűrszabó, kerékgyártó és kovács céh tagjai. A cipész, kádár, lakatos, kőmíves és pék céh német, a vörösbőr-készítő tímár céh pedig többségében bosnyák volt.56 A jómódú és a kispolgárság közt nagy volt az életmódbeli, valamint a gondolkodásbeli különbség. A pécsi polgárság a török kiűzése után, mint bevándorló telepedett le a város falai közt. Anyagi és művelődési viszonyai éppen ezért nem gyökereztek olyan mélyen a múltban, mint az északmagyarországi városoké. Pécs jómódúvá vált polgárai a 18. században és a 19. század elején utolérték műveltségben a többi magyarországi város polgárságát, és megismerkedtek a természettudomány új eredményeivel, azoknak alkalmazásaival. A kapitalizmus útján megindult pécsi polgárok kerestek szenet a város környékén. Az ő tevékenységükre vet fényt az a pár sor, amely 1778-ban egy német munkában jelent meg arról, hogy Pécs mellett egy egész hegyet alkotó porcelán-földet találtak, és anyagából a próbaégetések hamarosan megindulnak.57 Amikor a vízi-közlekedés jelentőségét felismerték, akkor a pécsi polgárok azzal a tervvel álltak elő, hogy ,,a’ Somogy V [ár] - megyéből Baranyába folyó Almás vizét szintúgy, mint a’ többi Metseki patakokat is egy, a’ Dráváig érő haj ókás Tsatorná”-ba kellene egyesíteni, amely így „... a’ Somogy szélén el áradni szokott vizeknek kifogyasztásával nem tsak ezernyi hold földeket hasznavehetővé, hanem a’ Baranyai kereskedést is egyszer ’smind elevenebbé, lakosait pedig ez által boldogabbakká tehetné!”58 Aztán meglátták a vasút jövőjét. Ezért 1842-ben a pécsi kereskedők azzal a javaslattal álltak elő, hogy a tervezett Pestifiumei vasútvonalat Pécsen vezessék keresztül, „mert ezzel... innénd a most jobbadán értéktelen közönséges márvány-, malom-, köszörű-, palakő, nem különben mész, fa, liszt és egyéb termények, úgy a fazekas s üveg ... honi termesztmények ... 56 Jellachich Károly: Pécs a XIX. sz. közepén. Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítője, V. évf. 1912. 39. old. 57 Klein, Michael: Sammlung merkwürdigster Naturseltenheiten des Königreichs Ungarn. Pressburg—Leipzig, 1778. Löwe. 72. old. 58 Bayer: Egy Tekintet Baranyára. Tudományos Gyűjtemény. 1822. 12. köt. 55. old. 28
