Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
IV. A Zsolnay-gyár az imperializmus korának az I. és II. világháború közti szakaszán a felszabadulásig. 1921-1944
IV. A ZSOLNAY-GYÁR AZ IMPERIALIZMUS KORÁNAK AZ I. ÉS II. VILÁGHÁBORÚ KÖZTI SZAKASZÁN A FELSZABADULÁSIG 1921—1944. Pécs lakóinak száma 1910-ben 49 822 főt tett ki. 1920-ban 47 556 fővel lényeges változás nélkül ugyanazon a szinten állott. Az imperializmus küszöbén, 1900-ban, 22 olyan üzem működött itt, amely 20-nál több dolgozót foglalkoztatott. A munkáslétszám ebben a 22 nagyobb üzemben 1575 főt tett ki. A két háború közt az ugyanilyen nagyságú ipartelepek száma 41—42-re emelkedett. A munkáslétszám ugyanezekben a gyárakban 1920- ban 2487, 1930-ban pedig 2710 főre rúgott.1 Régi nagy gyárak megszűntek, és helyettük több kisebb keletkezett. Az első világháborút követő években a Zsolnay-gyár jelentőségéből sokat veszített. Nem játszott olyan nagy szerepet, egyideig Pécs és az ország gazdasági életében, mint az előző korszakokban. Ezt számos ok magyarázza. A gyár vezetése az előző korszak végén, Zsolnay Miklós betegsége alatt, három unokaöccsének: Mattyasovszky-Zsolnay Tibornak, Mattyasovszky-Zsolnay Zsoltnak és Si'korsky-Zsolnay Miklósnak a kezébe ment át. Mindhárman már Zsolnay Miklós alatt, mint cégvezetők működtek az üzemben. Az első kereskedelmi, a másik kettő pedig, mint vegyész, ill. építészmérnök, a technikai ügyek vezetését ragadta magához. De nemcsak a vezetés került a kezükbe a tulajdonos betegsége alatt. Zsolnay Miklós halála esetére megszerezték többi örököstársaikkal szemben a gyár és az egész Zsolnay-vagyon kezelésének jogát is. Zsolnay Miklós ugyanis betegségében, 1919 okt. 6-án, egyéni cégét társas céggé, közkereseti társasággá alakí-1 Az 1900. évi népszámlálás. II. rész. Bp., 1904. 973. old.; Az 1920. évi népszámlálás. II. rész. Bp., 1925. 142. old.; Az 1930. évi népszámlálás. H. rész. Bp., 1934. 246. old. (Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 2., 71. és 86. kötet.) 196
