Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)

IV. A Zsolnay-gyár az imperializmus korának az I. és II. világháború közti szakaszán a felszabadulásig. 1921-1944

tóttá át. Az említett három unokaöccsét vette maga mellé tár­sakul. A közkereseti társaság tőkéjét azonban kizárólag Zsolnay Miklós vagyona alkotta. A többi társ csak munkájával járult hozzá a közkereseti társaság létesítéséhez. Éppen ezért úgy egyez­tek meg, hogy ők a vállalattól csak évről-évre megállapított munkadíjat kapnak. Annak tiszta nyeresége fölött egyedül Zsol­nay Miklós rendelkezik. A közkereseti társaságot létrehozó szer­ződésükben kimondották azt is, hogy a társaság bizonytalan időre alakul. Nem oszlik fel valamelyik tagjának halála esetén sem. Az elhalt tag helyébe annak örökösei lépnek, és a társaság velük tovább folytatja működését.2 Zsolnay Miklós 1922 februárjában elhunyt. Hátrahagyott vagyonát 5 000 000 P-re értékelték. Erre a hagyatékra 10 törvé­nyes örökös tartott igényt. Ugyanis Zsolnay Miklós még 1911-ben adoptálta nővéreinek, Mattyasovszky Jakabné Zsolnay Teréznek 5 és Sikorski Tádéné Zsolnay Júliának 4 gyermekét.3 Ezekhez tizediknek feleségének első házasságából származott fia csatla­kozott, akit Zsolnay Miklós szintén örökbe fogadott. A közkereseti társaság tagjai adoptálójuk és üzlettársuk, Zsolnay Miklós halála után érvényben akarták tartani a közke­reseti társaságot létrehozó szerződést. Arra az álláspontra helyez­kedtek, hogy a szerződés rendelkezése értelmében a társaság nem oszlik fel akkor sem, ha a szerződő felek egyike meghal. Ez eset­ben ugyanis az elhunyt tag helyébe annak örökösei lépnek, és a társaság folytatja tevékenységét. A gyárat ők vezetik tovább. Ők hárman és a vezetésben részt nem vevő hét további örökös, összesen tizen, az évi nyereségen egyenlő arányban fognak osz­tozkodni. A gyár nehézségekkel és bajokkal küzködött. Amikor pedig már hasznot kezdett hajtani, a nyereséget a gyár fennmaradása érdekében további beruházásokra kellett fordítani, és nem lehe­tett az örökösök közt szétosztani. Ekkor a tíz örökös egyike, Piacsek Emilné, sz. Sikorsky-Zsol­­nay Lívia, perrel támadta meg a közkereseti társaságot. Azért indított pert, mert nem tudott hozzájutni sem örökségi részéhez, sem annak jövedelméhez. Felpanaszolta, hogy Mattyasovszky- Zsolnay Tibor és „vele együtt tartó örököstársai különböző, jog­talanul egymásnak megállapított magas fizetésekkel ülnek benn a cégben, élvezik az egész hagyatékot”. Ugyanakkor neki az évi nyereségből az őt megillető 1/10 részt sem adják meg. A közkere­seti társaság pénzügyi helyzetébe pedig betekintést nem enged-2 Pécsi Cégbíróság: Ct. 613—2232/1933. 3 Pécsi Közlevéltár — Pécs város levéltára 380—1912. sz. 197

Next

/
Oldalképek
Tartalom