Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
maradt a város és messze elmaradt az országos munkásmozgalom mögött. Ez okból kifolyólag tehát a gyár munkásmozgalma 1906 után nem jellemző az országos munkásmozgalomra. Az 1912-ben bekövetkezett második forradalmi hullám hatására a Zsolnay-gyár munkássága is megmozdult. Ez azonban a háború, ill. a szociáldemokrácia háborút támogató politikája, következtében az országos munkásmozgalommal együtt megállóit. A GYÁR MUNKÁSMOZGALMAI AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉS A PROLETÁRFORRADALOM IDEJÉN Az első világháború alatt az üzem egyre fokozódó nehézségekkel küzdött. A dolgozók bevonultak. 1913-ban 707 férfi állt munkában a gyárban. Számuk 1914-ben 593-ra, 1916-ban 324-re csökkent le. Ekkora maradt a férfi munkáslétszám egészen a háború végéig. Belőlük azonban 1916-ban 23, 1917-ben 50 orosz hadifogoly volt. 1918-ban 17 kivezényelt katona, 37 orosz, 17 olasz fogoly dolgozott a munkások soraiban. A háború alatt megnövekedett a női munkaerők száma. A Zsolnay-gyár munkásságának 1905-ben 21—22%-a, 1913-ban 13,78%-a, 1917-ben 31,9%-a, 1918-ban pedig már 33%-a volt nő.168 A termelés felére, majd még alább esett, a piac összezsugorodott. Csak a postai, valamint a vasúti távirdaszigetelők gyártása és szállítása folyt tovább szakadatlanul. A gyár ezzel működött közre a háborús közlekedés és hírszolgálat fenntartásában. E tény az egész üzemnek hadi jelentőséget is adott. Az itthon maradt munkások egyre jobban küzdöttek az élelmezési nehézségekkel, a fokozódó hiányokkal és a szüntelenül emelkedő árakkal. A munkabérekből az életszükségletek mind kisebb részére tellett. A gyáros-1917 májusában meglátta az ebből kerekedhető veszélyt. A Kereskedelmi Minisztérium és az Országos Közélelmezési Hivatal útján nyomást igyekezett gyakorolni Pécs város polgármesterére, hogy a Zsolnay-gyár élelmezéséről fokozottan gondoskodjék. A polgármester válaszában jelentette, hogy a Zsolnay-gyárat éppen olyan elbánásban részesítette, mint a város többi üzemét. A munkások rendelkezésére bocsátott itt 728 kg babot, árpagyöngyből pedig a heti 25 dkg-os fejadagot. Lisztből az üzem dolgozói 60 g-mal többet kaptak, mint a város lakói. Ugyanígy többet juttatott nekik burgonyából is. Egyébként a polgármester is tartott attól, amitől Zsolnay les Lohnliste 132., 143., 150., 153., 159., 160. 188
