Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
Miklós. Ezért sürgette az Országos Közélelmezési Hivatalt, utaljon ki Pécs számára hamar burgonyát, babot, köles- és árpakását. A pécsvidéki bányamunkások ugyanis élelmiszerhiány miatt már sztrájkba léptek. „Félő, — írta — hogy az élelmiszerek további hiányos kiosztása esetén a sztrájk még szélesebb rétegekre terjed át.. .”169 Erre gondolt, és azt próbálta megelőzni a vállalkozó is. Miután azonban az élelmezési bajokon segíteni nem tudott, munkásai minden megmozdulásának, a várható bérköveteléseknek és esetleges sztrájknak a gyár katonai felügyelet alá helyezésével akarta elejét venni.170 Ezért 1917 szeptemberében a hivatalos helyen 10 főnyi karhatalom kivezénylését kérte a gyárba. A honvédkerületi parancsnokság azonban kérését nem tudta teljesíteni.171 A közellátási viszonyok romlásán túl azonban más okok is közrejátszottak abban, hogy a gyár és a város munkássága egyre elégedetlenebbé vált. 1916- ban a belügyminiszter figyelmeztette a megyék vezetőit, hogy az országban háborúellenes röpiratok forognak közkézen. „Minthogy az ilyen háborúellenes röpiratok és röpcédulák főleg az alsóbb társadalmi rétegek között szükséges kitartás és bizalom aláásására alkalmasak ...”, utasította a megyéket, hogy ezen röpiratok terjesztését akadályozzák meg. 1917- ben a munkásság szervezetei megerősödtek. A minisztériumok ezért csak úgy öntötték a rendeleteket. A belügyminisztérium értesült arról, hogy az orosz hadifoglyok közt a szocialista eszmék terjesztésére társaságok alakultak, és agitációs anyagot igyekeztek beszerezni. Utasította tehát a főispánokat, hogy feltűnés nélkül figyeltessék az orosz hadifoglyoknak a polgári lakossággal való érintkezését. Aztán értesítette a belügyminiszter a megyéket, hogy az orosz forradalmárok Petrográdban a magyar hadifoglyok számára magyar nyelvű forradalmi újságot adtak ki. Tartsa szemét tehát a közigazgatás a hazatérő foglyokon és a frontról szabadságra érkező katonákon. Vezessenek róluk külön nyilvántartást. Magatartásukat, összeköttetéseiket „a legéberebb figyelemmel ellenőrizzék”. Ne tévesszék szem elől azokat, akiket-a kato-160 Pécsi Közlevéltár — Pécs város levéltára: :15 795/1917. jún. 8.; 13 868/1917. máj. 23.; Babies András: A pécsvidéki kőszénbányászat története. Közoktatásügyi Kiadóvállalat 1952. 195. old. 170 Andics Erzsébet: A magyar munkásmozgalom az 1914—18-as világháború alatt. Bp., 1950. 14. old. (A történettudomány kérdései 2. sz.) 171 Pécsi Közlevéltár — Pécs város levéltára 23 457/1917. saept. 10. 189 r
