Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
helyiségében gyülekeztek. Onnan négyes sorokban, a legnagyobb rendben ünnepélyesen vonultak be dolgozni a gyárba.151 A gyárban egyelőre helyreállt a nyugalom. A városban nem. Október folyamán újabb sztrájkok lobbantak fel. Sztrájkoltak a sütősegédek, a Schützer-szappangyár munkásai, az építőmunkások. Novemberben sztrájkba léptek a Benczenleitnercipészüzem, a Hamerli-kesztyügyár, a Höfler-bőrgyár dolgozói. A bőr gyári munkások nem engedték, hogy a sztrájk után egyes társaikat látszólag más okból kifolyólag, a valóságban azonban a sztrájk megszervezéséért, elbocsássák. Tiltakozásul újra sztrájkba léptek.152 1905-ben a pécsi sztrájkok már nem kizárólag bérharcos sztrájkok voltak, mint azelőtt. Feltűntek a Zsolnay-gyár sztrájkja nyomán a politikai követeléseket támasztó sztrájkok. A munkásság harcának további erősödését mutatja, hogy a fejlődés itt nem állt meg, egyes sztrájkok egyenesen hatalmi jelleget öltöttek. Ezt a jelleget viseli magán a város következő nagyobb sztrájkja, amely 1906 március 31-én a Zsolnay-gyárban tört ki. Az 1906. évi Zsolnay-gyári sztrájk egyenesen hatalmi kérdéseken robbant ki. Említettük már a szakegylet tárgyalásánál a Muczina-ügyet. 1906 áprilisában Muczina Ferenc gyári dolgozót felszólították társai, hogy lépjen be a szakszervezetbe. Ennek elutasító válasza miatt verekedés támadt a munkások közt. A dulakodásban Muczina több késszúrást kapott. A bicskázásos verekedés részeseit: Gergely Ferencet, Hetinácz Bélát, Kárász Mihályt, Winkler Ferencet, Marossy Pált és Pommer Ferencet a gyáros azonnal elbocsátotta. Az esetet azonban fel akarta használni arra, hogy a munkásság „főagitátoraitól” is megszabaduljon. Pár nap múlva menesztette tehát Miklós Ferenc korongost, az 1905. évi sztrájk vezérét és a másik munkásvezért, Woller Lajost. A verekedés résztvevői Németországba indultak munkát keresni. Mivel nem volt útlevelük, a határról visszaküldték őket. Visszatérésük a szervezett munkásságra nagy hatást gyakorolt. Tetézte elkeseredésüket Miklós Ferenc elbocsátása. Ezért 1906 március 31-én sztrájk robbant ki. A sztrájkolok 25%-os béremelést követeltek. Kifejezésre juttatták azt a kívánságukat, hogy a hibás áruért, „a defektért” munkabérükből semmit ne vonjanak le. A munkaidőt, amelyet 151 Pécsi Napló, 1905 szept. 16., 19. sz.; Munkás, 1905 szept. 24. sz.; A magyarországi szocialisztikus mozgalmak az 1905. évben. Bp., 1908. Orsz. Központi Községi ny. 697—98. old. 152 Munkás, 1905 szept. 17. sz. 180
