Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)

III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921

céljául. A vállalat 300 000 forint alaptőkéjét 1000 db. 100 forintos törzsrészvény és 2000 db. 100 forintos elsőbbségi részvény kibo­csátásával hozták össze. A vállalkozás azonban a következő két esztendőben nem •ütött jól be. A részvénytársaság 1895 januárjában tartott köz­gyűlésén ugyanis elhatározta, hogy az 1000 db. törzsrészvényt megsemmisíti, a 2000 db elsőbbségi részvényt pedig 100 forint­ról 35 forintra mérsékeli. Az alaptőkét ezzel 70 000 forintra szál­lították le. Egyben kimondták, hogy 2800 db. 100 frt értékű be­mutatóra szóló új részvény kibocsátásával az alaptőkét 280 000 frt-ra emelik fel. Ez nem történt meg. Még ugyanazon év máju­sában a vállalat felszámolása mellett döntöttek. Pár hét múlva, 1895 júniusában alakult meg 500 000 korona alaptőkével a Bu­dapesti Zsolnay-féle Porcellán Fayencegyár rt., amelyben a rész­vények többségét a Zsolnay-család tartotta kezében. Az új válla­lat megvette a felszámolás alatt álló Fischer-féle porcelán és majolikagyár rt. Dob-utcai gyárát, és azt onnan az Angyalföldre költöztette ki. A vétel — úgy látszik — nemcsak a Fischer-féle vállalat fel­szerelésére, hanem a díszműáruk tervrajzát tartalmazó dekor­­könyvekre is kiterjedt. Egyes Fischer-minták ugyanis később a pécsi Zsolnay-gyár díszáruin tűntek fel, és éltek tovább. Fischer Ignác gyárának bukása egy fontos körülményre hívja fel a figyelmet. A magyar gyáriparnak — ahogy már több­ször említettük — minden téren a hatalmas osztrák és cseh ipar versenyével kellett megküzdeni. E harcban csak azok a magyar­­országi tőkefelhalmozódásból eredő vállalatok tudtak életben­­maradni és boldogulni, amelyek valamilyen nagy hasznot hajtó találmánnyal vagy valaminő újítással termeltek. A Fischer­­gyár művészi színvonal tekintetében nem állott hátrább, mint a Zsolnay-gyár. Erre vall, hogy az utóbbi a Fischer mintákból többet átvett. A Fischer-gyár azonban nem rendelkezett olyan nagy találmányokkal, újításokkal, mint a Zsolnay-gyár. A fal­burkoló lemezek gyártásán túl egyéb építőipari cikkek termelésé­hez — amit tervezett — hozzá sem fogott. A versenyt így nem bírta, leterítették.48 48 Budapesti Cégbíróság — Társas cégek XII. köt. 263. old. és xvm. köt. 163. old. A Fischer Ignác-féle majolikagyár rt. aktái nin­csenek már meg. Mattyasovszky-Zsolnay Tibor: Az agyagárukról. 16. old. — A Budapesti Zsolnay-féle Porcellán Fayencegyár rt. alakulása­kor az igazgatóság tagjai közt szerepel Wartha Vince is, aki 1897 jól. 2-án -kivált onnan. Több más jel is azt engedi feltételezni, hogy Wartha és Zsolnay Vilmos együttműködése nem volt zavartalan. E kérdést anyag hiányában megvizsgálni nem tudtuk. 144

Next

/
Oldalképek
Tartalom