Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
céljául. A vállalat 300 000 forint alaptőkéjét 1000 db. 100 forintos törzsrészvény és 2000 db. 100 forintos elsőbbségi részvény kibocsátásával hozták össze. A vállalkozás azonban a következő két esztendőben nem •ütött jól be. A részvénytársaság 1895 januárjában tartott közgyűlésén ugyanis elhatározta, hogy az 1000 db. törzsrészvényt megsemmisíti, a 2000 db elsőbbségi részvényt pedig 100 forintról 35 forintra mérsékeli. Az alaptőkét ezzel 70 000 forintra szállították le. Egyben kimondták, hogy 2800 db. 100 frt értékű bemutatóra szóló új részvény kibocsátásával az alaptőkét 280 000 frt-ra emelik fel. Ez nem történt meg. Még ugyanazon év májusában a vállalat felszámolása mellett döntöttek. Pár hét múlva, 1895 júniusában alakult meg 500 000 korona alaptőkével a Budapesti Zsolnay-féle Porcellán Fayencegyár rt., amelyben a részvények többségét a Zsolnay-család tartotta kezében. Az új vállalat megvette a felszámolás alatt álló Fischer-féle porcelán és majolikagyár rt. Dob-utcai gyárát, és azt onnan az Angyalföldre költöztette ki. A vétel — úgy látszik — nemcsak a Fischer-féle vállalat felszerelésére, hanem a díszműáruk tervrajzát tartalmazó dekorkönyvekre is kiterjedt. Egyes Fischer-minták ugyanis később a pécsi Zsolnay-gyár díszáruin tűntek fel, és éltek tovább. Fischer Ignác gyárának bukása egy fontos körülményre hívja fel a figyelmet. A magyar gyáriparnak — ahogy már többször említettük — minden téren a hatalmas osztrák és cseh ipar versenyével kellett megküzdeni. E harcban csak azok a magyarországi tőkefelhalmozódásból eredő vállalatok tudtak életbenmaradni és boldogulni, amelyek valamilyen nagy hasznot hajtó találmánnyal vagy valaminő újítással termeltek. A Fischergyár művészi színvonal tekintetében nem állott hátrább, mint a Zsolnay-gyár. Erre vall, hogy az utóbbi a Fischer mintákból többet átvett. A Fischer-gyár azonban nem rendelkezett olyan nagy találmányokkal, újításokkal, mint a Zsolnay-gyár. A falburkoló lemezek gyártásán túl egyéb építőipari cikkek termeléséhez — amit tervezett — hozzá sem fogott. A versenyt így nem bírta, leterítették.48 48 Budapesti Cégbíróság — Társas cégek XII. köt. 263. old. és xvm. köt. 163. old. A Fischer Ignác-féle majolikagyár rt. aktái nincsenek már meg. Mattyasovszky-Zsolnay Tibor: Az agyagárukról. 16. old. — A Budapesti Zsolnay-féle Porcellán Fayencegyár rt. alakulásakor az igazgatóság tagjai közt szerepel Wartha Vince is, aki 1897 jól. 2-án -kivált onnan. Több más jel is azt engedi feltételezni, hogy Wartha és Zsolnay Vilmos együttműködése nem volt zavartalan. E kérdést anyag hiányában megvizsgálni nem tudtuk. 144
