Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
Az I. világháború végén a gyárra egyre nyomasztóbban nehezedett a piaci pangás. Ekkor született meg Zsolnay Miklósban az a gondolat, hogy gyárában szappanpótlószert állít elő. Az üzem ezen mosótömbnek nevezett tisztítószere agyag és szóda keverékből állott. Gyenge használhatóságúnak bizonyult. A háború végével el is tűnt a gyártmányok sorából. A TERMELÉS ÉS A TŐKE NAGYFOKÚ KONCENTRÁCIÓJA Az imperializmus korának kezdetére a Zsolnay-gyár a porcelán és kemény cser épedény iparban a termelés és a tőke jelentős koncentrációját hajtotta végre. 1898-ban a magyar porcelán- és kőedényiparban működő erőgépek munkaképessége 886 lóerőt tett ki. Ebből a pécsi Zsolnaygyárra 150 lóerő esett, az összlóerő értékének 16%-a. Az egész iparágban szerte az országban 2048 munkás dolgozott. A pécsi Zsolnay-gyárban 720 állott munkában, azaz az iparág összmunkásállományának 35,15%-a. Az évi öissztermelés értéke 1898-ban 4 113 000 K-t tett ki, amelyből a Zsolnay-gyár 963 778 korona értéket állított elő, azaz az össztermelés 23,43%-át. Ahogy a városok fejlődésének üteme a századforduló után egyre fokozódott, úgy nőtt a gyár termelése az épületkerámiában és ezzel a pécsi gyár részesedése a szakma évi össztermelésében. A gyár produkciója továbbra is sokirányú maradt. Az épületkerámiáik, a kályhák, a burkolólapok, a chamotte-áruk, a savtartályok, csatornázási csövek, a Klinker- és keramit-téglák, a porcelánszigetelők és a díszműáruk gyártása a piac kívánalmaihoz igazodó arányban szakadatlanul folyt. A válságokat megérezte ugyan a gyár, de a sokirányú termelése révén hamarabb lábalt ki belőle, mint versenytársai. Piaci nehézségek idején az egyik termelési ágban mutatkozó nehézségeket és kiesést egy másik termelési ág munkájának fokozásával igyekeztek pótolni, így az egyik áruban való fennakadást a másik áru kelendősége némileg kiegyensúlyozta. Az imperializmus korában főleg a vas- és fémiparban az ú. n. kombinált vagy vegyes vállalatok alakultak ki. Az ilyen kombinált üzemeknél a feldolgozó üzem nyersanyagot és félgyártmányt előállító üzemeket vont érdekkörébe, hogy áruinak olcsóságát, majd az üzem monopolisztikus helyzetét a piacon biztosítsa.45 45 Lenin: Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka. Szikra 1949. 16. old. 142
