Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
II. A pécsi Zsolnay-gyár a magyarországi kapitalizmus szabadversenyen alapuló szakaszában és az imperializmusba való átmenet idején. 1852-1900
nagy dulakodás színterévé vált. A verekedésben részt vettek a sztrájkólók nyomorral küzdő családtagjai is.158 A sztrájk hullámai csak november végén simultak el. A végsőkig kitartók egy része akkor felvette a munkát. A gyárban így tért vissza a régi medrébe az élet.159 A polgári Pécsi Napló a sztrájkot a külföldi munkásoknak tulajdonította: „A gyárban a nagy számban alkalmazott nemzetközi, különféle országokból idetelepedett munkások között kitűnő talaj volt ugyanis a szociális eszméknek.” Novemberben a sztrájk végén megjegyezte: „Az idegenek mind munkába álltak, csak a magyar munkások hagyták el végképpen a gyárat.” A sztrájk vezetői közt akadt ugyan két cseh dolgozó is, de a többi magyar volt. A magyar munkások harcoltak legtovább, és végül is ők nem adták be a derekukat. Ez azt mutatja, hogy nemcsak a Zsolnay-gyár külföldi munkásaiban élt, hanem 1895-re az üzem magyar munkásaiban is kialakult egy bizonyos fokú öntudat. A polgári társadalom az 1893. évi bányászsztrájkot, amely a városon kívül játszódott le, távolról, a munkások iránt érzett némi rokonszenvvel figyelte.160 1 895-ben az őt közvetlenül érintő városi sztrájknál azonban a polgárság hangja már merevvé, ellenségessé vált. Szemrehányást tett a munkásságnak, hogy „bűnös utópiákban” keres „veszteségeiért kárpótlást”. A fenyegetőzéstől sem tartózkodott: „A tévelygés örvényébe bukott bűnösök ellen védelmezni fogjuk az állami és társadalmi rendet, védeni nemzetiségünket; nehéz harc lesz, de... végig fogjuk küzdeni.”161 A Zsolnay-gyári sztrájknál örömmel jegyezte meg, hogy a készenlétben tartott katonaság felhasználására nem került sor.162 így ért véget részleges eredménnyel a gyár első nagyobb, de nem általános, politikai és bérharcos sztrájkja. A követelések átadásától, szept. 5-től számítva nov. 28-ig, 70 napig tartott.163 A következő, kisebb méretű, részleges sztrájk 1896 szeptemberében zajlott le. Közelebbi adatokat azonban nem sikerült róla kideríteni. Pécsi Napló, 1895 nov. 9. sz. 159 Pécsi Napló, 1895 nov. 28. sz. 160 Babies András: A pécsvidéki kőszénbányászat története. 161. oldal. 161 Pécsi Napló, 1895 júl. 16. sz. 162 U. o. 1895 szept. 5. sz. 163 A legöregebb dolgozók úgy emlékeznek vissza, hogy az 1895. évi sztrájk tartama nem 3, hanem 4 hónap volt. Valószínűleg ők akkor a küzdelem kezdetét nem szept. 5-től, a memorandum átadásától, hanem augusztustól, a zárlat kihirdetésétől számították. Ezért él még ma is emlékezetükben ez a sztrájk úgy, mint 4 hónapos sztrájk. 118
