Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
II. A pécsi Zsolnay-gyár a magyarországi kapitalizmus szabadversenyen alapuló szakaszában és az imperializmusba való átmenet idején. 1852-1900
Ezzel a Zsolnay-gyár sztrájkjainak első szakasza, az elsősorban bérharcos sztrájkok kora véget ért. Lezárult e sztrájkok kora az egész városban. A munkásosztály öntudatának növekedésével párhuzamosan az osztályharc célkitűzései megváltoznak, kibővülnek. Megváltozik tehát a sztrájkok jellege is. A ZSOLNAY-GYÁRI DOLGOZÓK AZ ÖNTUDATOSODÁS KEZDETÉN A pécsi kézmű- és manufaktúra-ipar súlypontja a Tettyevölgyére esett. A gyáripar kivonult innen a város keleti szélére, ahol a forgalom nagyobb, a terület olcsóbb és a szén közelebb volt. A gyáripar másik része a város déli peremén, a vasútvonal közelében helyezkedett el. A Tettye-völgye megmaradt a fogyó kisiparosok és gyári munkások lakóhelyének. Itt éltek a Zsolnaygyár munkásai is azokban a házakban, amelyeket Zsolnay Vilmos a környező utcákban agyagkeresés közben szerzett meg és keletebbre, a Felső-Vámház, Felső-Balokány, Major- és Pálya-utca gyári házaiban, ill. munkáslakásaiban.164 így járult hozzá a Zsolnay-gyár is jelentősen ahhoz, hogy Pécsnek ezen a részén, a Budai-külvárosban az ipar kézműves korának házai, a kisiparos házak, mint munkásházak, megmaradjanak. Ezzel a városnegyed nem lett külsejében igazi, a kapitalizmusra jellemző, sivár munkáskülvárossá, hanem megőrizte a gyáripar korában is a kisipar és a manufaktúra-ipar korabeli arculatát. Az itt élő Zsolnay-gyári munkások közül többnek a felesége is a gyárban dolgozott. Sőt, gyermekeiket is az üzemben óhajtották elhelyezni, mert a gyári tanonciskola elvégzésével hamar szakmunkásokká, viszonylag jó keresetűekké váltak. A gyárnak 1887-ben Önkéntes Tűzoltó Testületé alakult, amely 1888-ban 14 tagú zenekarral egészült ki. A dolgozók dalárdát is szerveztek. A gyár majálisai a Tettyén, a gyári kirándulások a környéken szabad idejükben is sokszor összehozták a dolgozókat.165 A Zsolnay-gyár dolgozói családi, társas és kulturális vonatkozásban meglehetős zárt közösséget, társadalmi egységet képeztek annak ellenére, hogy a Budai-külvárosban együtt éltek a többi pécsi munkásokkal és kisiparosokkal. Ezt a bezártságot a 11 órás, hosszú munkaidő, a kerámiaszakma festőinek kispolgári 164 Pécsi telekkönyv: 3795. sz. 165 Zsolnay-gyári Önkéntes Tűzoltó Testület — Pécs, 1887—1927. É. n. — Nagy Ferenc, Körösztös Antal gyári dolgozók szóbeli közlései. 1 119
