Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
II. A pécsi Zsolnay-gyár a magyarországi kapitalizmus szabadversenyen alapuló szakaszában és az imperializmusba való átmenet idején. 1852-1900
Párt a felelősséget a nyilvánosság előtt elhárította: „Működésünk egyedül és kizárólag hazai fennálló szentesített törvényeink keretein belül mozog. Semmi közünk a sztrájkok csinálásához vagy nem csinálásához. Mi a sztrájkok mozgalmától távol állunk."152 A pécsi munkásmozgalom sztrájkjainak sorát a pécsvidéki bányászok 1882-i bérharcos és politikai sztrájkja nyitotta meg. Benn a városban egészen más volt a helyzet. A városi munkásság lassabban szabadult meg a munkásmozgalomban résztvevő kisiparosok fékező hatásától. Az első sztrájk Pécsett, a városban, a Hamerli-bőrgyár munkásai közt tört ki. Három napig tartott. Egy németországi munkás szervezte meg, aki „rögtön elbocsájtatott”. A téglagyári munkások állandó elégedetlensége már régtől fogva aggodalommal töltötte el a közigazgatást. Hogy megmozdulásukat megelőzzék, fokozott rendőri felügyelet alatt tartották őket.153 Ilyen előzmények után 10 évvel később, mint a bányavidéken, 1892-ben tört ki a Zsolnay-gyár első sztrájkja, egy csengőkorongos sztrájk. Csak ennyit tudunk róla. Tehát részleges és valószínűleg kizárólag bérharcos sztrájk volt. A távirdaszigetelők gyártása forradalmasította a korongosok munkáját. A darabbér, illetve annak csekélysége pedig forradalmasította a korongosokat. Ekkor a korongosok csatlakoztak a gyári munkásság másik két csoportjának, a festők-szobrászok-formaöntők és napszámosok mozgalmához, amely így a gyár mindhárom munkásrétegére kiterjedt. 1893 júniusában robbant ki a pécsvidéki bányászok második nagy, általános, bérharcos és politikai sztrájkja.154 A bányamunkások készülő mozgalmának előjeleit a közigazgatás és a sajtó már május folyamán észrevette. A feszültséggel teli hónapban valami készült a Zsolnay-gyárban is. A munkások gyűlést hívtak össze. Ezt egy nyilvántartási bejegyzésből tudjuk. Haragovits Vince korongos ugyanis részt vett a gyűlés összehívásában, és ezért megtorlásul 1893 május 16-án a gyárból azonnali hatállyal elbocsátották.155 A készülődés — valószínűleg a gyártulajdonos megfélemlítő intézkedései folytán — megtorpant. Három év múlva, 1895 nyarán aztán annál tombolóbban tört ki a vihar. 152 Pécsi Napló, 1895 szept. 10. sz. 153 O. L. — K. M. 1890. — 6. szakoszt. 79 462, 42 853, 58 944. 154 Babies András: A pécsvidéki kőszénbányászat története. Közoktatásügyi Kiadóvállalat 1952. 154., 160. old. 155 E. B. I. 130.. E. B. H. 126. old. 8* 115
