Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)

Bevezetés

sét hátráltatta, lassította. Ez okból kifolyólag a munkásmozgalom erejében, lendületében szembetűnő eltérés mutatkozik a gyár, a város és a város környéke, azaz Pécs gyári dolgozóinak és a pécsi szénmedence bányászainak munkásmozgalma közt.

Ezek azok a tények, amelyek a gyár történetébe az általánostól eltérő, külön színeket visznek bele. Csak ezeknek a figyelembevételével lehet azon képből, amelyet a Zsolnay-gyár történetének vizsgálata nyújt, a tőkés termelési mód kialakulásának a munkásosztály fejlődésének kérdésében a városra, a déldunántúli tájra, valamint a magyarországi kerámiai iparra akárminő következtetéseket levonni.

E három ponton kapcsolódunk ugyanis szerény vizsgálatunkkal közvetlenül a magyarországi kapitalizmus gazdaság- és társadalomtörténetébe.

Mivel minden jövőtépítő tevékenységünket döntően meghatározza az, hogy milyen képet formálunk a múltról, mi gazdasági és társadalmi múltúnknak e három ponton való haladó értelmezéséhez hozzájárulva szeretnők szolgálni a jövőt: a szocializmust.

Kéziratunk lezárása után jelent meg Matty asovszky-Zsolnay László két műve: Finomkerámiai kézikönyv. I. Általános rész, és Villamoskészülékek és berendezések porcelánalkatrészeinek tervezése. Ezért nem vehettük át a durva- és finomkerámiai ipar áruinak általa előadott osztályozását.

A formálásnak a ma meglévő sok válfaját, amelyet az említett két munka ismertet, nem tárgyaljuk, hanem — történeti szempontunknak megfelelően — csak azokat az alapformákat, amelyekből ezek a válfajok a gyáripar fejlődése folyamán kialakultak.

8