Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Németh Béla: Az első villamosmotor és dinamó
ott, a hol a villamdelej hossza a multiplicator huzalainak irányával épszöget képez.» Az idézett mondatok Jedlik 1886. február 18-án kelt, Heller Ágostonhoz intézett leveléből valók, amelyben Heller kérésére — aki abban az időben írta «A physika története» című könyvét — beszámolt tudományos működéséről. Levelének további részében a fenti elv alapján működő három készülék szerkezetével foglalkozott. Az elsőben a tekercs áll, és benne forog az elektromágnes, a másodikban az elektromágnes áll, és körülötte forog a multiplikát.ortekercs, a harmadikban pedig a multiplikátor drótját is elektromágnes pótolja, mégpedig oly módon, hogy az elektromágnes egy másik, szilárdan álló elektromágnes körül forog. A leírást ábrák egészítik ki, illetőleg teszik érthetőbbé, Jedlik maga rajzolta őket. Jedlik tehát felismerte azokat a lehetőségeket, amelyek felfedezésében rejlenek. De akkor miért nem ismertette a szaklapokban? Válaszoljunk a kérdésre előbbi levelének erre vonatkozó részével: «Midőn az imént tárgyalt villamdelejes forgó mozgásokra való készülékeket 1827 és 1828 évek alatt jó eredménnyel létrehoztam, akkor még nein lehetett hasonló szerkezetű villamdelejes készülékeknek vagy azok segítségével mások által tett kísérleteknek leírását a kezemnél létezett. . . folyóiratokban találni és olvasni. Ezen körülménynél fogva részemről azon véleményen voltam, hogy a leírt villamdelejes készülékeknek és alkalmazási módjuknak én volnék a feltalálója, de csak a magam egyéniségére nézve, mert miután mint kezdő természettana tanárnak többször volt alkalmam azt tapasztalni, hogy némely természettani tünemények, amelyekre csak saját belátásom és kutatásom útján jöttem, másoknál már jóval előbb ismeretesek, s némely természettani munkában már közzé voltak téve, de nekem nem volt időm és alkalmam azokról tudomást szerezni. Ezen vélemény mellett még továbbra is megmaradtam.» Jedliktől függetlenül, de bizonyíthatóan csak évekkel később szerkesztették meg mások — elsőként valószínűleg az olasz Dal Negro — a villamosmotort. A találmány lényegét, az elektromágneses forgást, Borisz Szemjonov Jakobi orosz akadémikus alkalmazta először, mintegy hat évvel később mint Jedlik. Motorját 1834-ben mutatta be Párizsban. Jedlik nem tiltakozott. Később sem követelte a maga számára a villamosmotor feltalálásának elsőbbségét; szerénysége nem engedte meg, hogy azért bárkivel vitába szálljon. így lett szegényebb nemzetünk egy nagyszerű felfedezés dicsőségével. Hasonlóképp jártunk a dinamóval. Ezt 1867. január 17-én Werner Siemens mutatta be a berlini tudományos akadémián. 78
