Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Hernádi György: Gyárépítés előregyártott nagyelemekkel
újjáépítés első éveiben meghatározták az előregyártásos vasbeton építés legfontosabb alapelveit és körvonalazták az ipari csarnokok nagyelemes előregyártási rendszerét. Ezt 1947-ben egy hajógyári műhelycsarnok újjáépítésénél alkalmazták első ízben. így ez időrendben az első helyet foglalja el az összes hasonló kezdeményezések között. , A továbbiakban a három kiváló mérnök hazánkban és részben világviszonylatban is jelentős eredményekkel fejlesztette tovább az előregyártásos építkezés módszerét. Major Sándornak, az Ipari Épülettervező Vállalat főmérnökének, a Mélyépítési Tervező Vállalat irodavezetőjének munkássága nagy területet ölel fel, ezért csak néhány eredményét ismertetjük. Ezek egyike: eljárás csarnok- vagy mübelyszerkezetek vasbeton fő szaruzatainak, kereteinek, íveinek vagy héjszerkezeteinek előállítására. Lényege az alapelemek nem előregyártott (monolit) módon való elkészítése könnyen továbbítható mozgóállvánnyal és a közbenső szerkezeti elemek előregyártása. (L. VII. képtábla, 1.) E megoldás annak idején, az újjáépítés lendületében gép- és anyaghiánnyal küzdő országban, elsősorban azért volt jelentős, mert az építkezéseknél aránylag egyszerű eszközök alkalmazását, amellett sok faanyag megtakarítását tette lehetővé. Különösen számottevő előnye volt az építési idő rövidítése, ami a gyáraknak a tervezett időpontnál korábbi üzembehelyezésére nyújtott módot. Az új módszert először a csepeli Rákosi Mátyás Müvek tanműhelyének építésénél alkalmazták, valamint a felsőgallai alumíniumkohónál. Ezt követően nagy ipari létesítményeknél vezették be: a Lenin Kohászati Müvek, a Borsodnádasdi Lemezgyár, a MÁVAG, a Ganz Vagongyár, a Duclos Bányagépgyár, a Vörös Csillag Traktorgyár, a Csepel Autógyár, a Radiátorgyár, a Láng Gépgyár, a Kismotor- és Gépgyár, a Fogaskerékgyár stb. egyes épületeinek, csarnokainak, szereidéinek, műhelyeinek építésénél. Később Major Sándor tökéletesítette előregyártásos módszerét. Eljárást és berendezést dolgozott ki csarnokok, műhelyek vagy raktárak teljesen előregyártott elemekből való építésére. Eszerint a vasbeton elemeket az épület területén kívül készítik, beépítési helyzetükkel azonos helyzetben, és megszilárdulásuk után kerülnek helyükre, egyszerű szállítóállvánnyal, amelynek szerkezete a különféle magassági, fesztávolsági és hordképességi követelményeknek megfelelően változtatható. így már a földkiemeléssel és alapozással egyidejűleg meg lehet kezdeni az előregyártást. S a bonyolult szerkezetű, költséges emelőberendezések alkalmazását elkerülve, emelés helyett szállítással oldható meg az elkészült elemek beépítése. (L. VII. képtábla, 2.) 4 Nagy magyar találmányok — 5/ S 49
