Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Gáspár László: Millszekundumos robbantás a bányászatban
szeszélyeinek alávetni. Hell szellőztető berendezése ugyancsak első volt a maga nemében, 1000—1500 méter mélyen fekvő bányaüregekbe is tiszta levegőt juttatott. Hell számos más részletmegoldással is új utakat mutatott a bányagépesítés terén, felvázolta például egy tűzzel és vízzel repesztő gép tervét a fejtés megkönnyítésére. Működésének korszakos jelentőségére mi sem jellemzőbb, mint hogy Born Ignác, korának egyik legkiválóbb geológusa és bányászati szakembere vastag könyvet írt a selmeci bányagépekről, s ez a mű csaknem teljes egészében Hell gépeit ismerteti. Mint említettük, bányászati szak- és tankönyveink Mikovinyi és Hell úttörő munkásságáról csak nagyon röviden emlékeznek meg, a bányászati robbantás magyar kezdeményezőjét azonban még ritkábban méltatják kellő figyelemre. A puskaport felfedezése után hamarosan használni kezdték ostromoknál a várfalak felrobbantására, de csak 1627-ben vetődött fel a gondolat, hogy bányákban is alkalmazni lehetne a csákánnyal, kalapáccsal vagy tűzzel való repesztés mellett. Vakmerő ötlet volt «a puskapor ördögeit» földalatti üregekben szabadjára ereszteni. A puskapor kőbástyákat mulasztó hatása azonban nagy lehetőségeket kínált a fejtés meggyorsítására és megkönnyítésére. így előbb-utóbb valakinek vállalnia kellett az alkalmazásával járó személyes kockázatot, és a harcot, amellyel az újításnak szembeszegülő maradiságon erőt vehet. Ez a harc pedig különösen nehéznek ígérkezett, hiszen nagy óvatosságot kívánó, emberéletre veszélyes robbanószer kipróbálásáról és bevezetéséről volt szó. Olyan embernek kellett hát megkísérelnie a robbantás bányászati alkalmazását, aki nemcsak a puskapor tulajdonságait ismeri-, hanem az aknák mélyén is otthonosan mozog, és sok tapasztalatot szerzett a földalatti kőzetomlás körülményeiről. Weindl Gáspár selmeci bányász ilyen ember volt a javából. Aknák mélyén töltötte kora ifjúságát. Majd amikor katonasorba került es a török áradat mind közelebb zúdult szülőföldjéhez, csákány helyett fegyvert fogott, ércszállító csille helyett ágyútalpat tolt. Pattantyúsként szolgált hosszú évekig, s mire elbocsátották az ármádiából, jól kitanulta a robbantótüzér mesterségét. Első puskaporos repesztési kísérletét 1627. február 8-án végezte a selmeci felső Hubert-tárnában, s hajszálon múlott, hogy maradi felettesei nem juttatták börtönbe példátlan tettéért. Pedig a robbantási kísérlet teljes sikerrel járt. Mit sem ártott az ácsolatnak, a puskapor füstje negyedóra alatt teljesen eloszlott, s a robbantás annyi ércet tört le, amennyit egy vájár csak egész napi munkájával tudott kifejteni. Ezzel a fejtés sokkal egyszerűbbé és 40
