Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Nyárády Gábor: Az új magyar találmányok sorából - Mélytalaj-fúrógép
AZ ÚJ MAGYAR TALÁLMÁNYOK SORÁBÓL Távolról sem merítettük ki a könyvben új feltalálóink világviszonylatban jelentős eredményeinek a sorát. Számosat kellene még megemlítenünk, ha valamiképp is teljességre törekednénk. De ezt már csak a találmányok nagy tömege is lehetetlenné teszi. Ámbár igyekeztünk a legértékesebb technikai vívmányainkat felsorakoztatni, a válogatás közben rá kellett jönnünk, hogy még százakra rúg azoknak a nagy találmányoknak és újításoknak a száma, amelyek méltán kerültek volna ide, a legjobbak mellé. Nem gondolhattunk hát merev rangsorolásra, az élet megdönt minden ilyen próbálkozást. Csak arra vállalkozhattunk, hogy büszkén felmutassunk egy csokrot a sok kiváló eredményből: íme, mily nagyra képes a magyar műszaki tehetség. De hogy mégis ízelítőt adjunk a kényszerűen, de minden bizonnyal igazságtalanul mellőzött találmányok sokaságából, ragadjunk ki további néhányat s tegyük ehhez a még így is nagyon hiányos gyűjteményhez. Mélytalaj-fúrógép A folyadékkal, gőzzel vagy gázzal működő különféle ütőszerszámok (fúró-, vésőgépek stb.) közös jellemzője, hogy mozgó alkatrészeik között szelepek és rugók is vannak, szerkezetük tehát bonyolult, kényes. Gál Endre és Gerber Károly olyan hajtószerkezetet találtak fel ütőszerszámokhoz, amelyben nincsenek rugók, a .mozgó alkatrészek száma pedig kevés. Hajtószerkezetük (1. XL. képtábla, 1) hengerbe helyezett, az ütő- fúrószerszámmal egybeépített dugattyúból és az abban fel-le járó tolattyúból áll, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy a gép működését és szabályozását további mozgó alkatrészek alkalmazása nélkül lehetővé teszik. A dugattyú külső felületén kiképzett három borda ugyanis automatikusan vezérli a hengerfalon lévő nyílásokat. A magasnyomású víz átáramlik a bordák közötti réseken s a dugattyútestet végállásba löki. A tehetetlenségi erő folytán visszamaradó tolattyú elzárja, 184
