Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)

Nyárády Gábor: A feltalálók helyzete a múltban és ma

sának megtagadása esetén pedig a feltalálónak még mindig módjában van szabadalmat kérni találmányára. Mindebből megállapítható, hogy államunk az elképzelhető legnagyobb védelmet nyújtja a feltalálónak, a társadalmi érdekek egyidejű érvényesítése mellett. Gyökeres különbség van tehát a találmányok felhasználását szabályozó régi és új rendszer között.

Ezekután most már elemezzük tüzetesebben egy feltaláló helyzetét a múltban és ma; milyen volt sorsa a tőkés világban, s hogyan boldogul jelenleg.

Ha nem állt alkalmazásban — s ez a ritkább eset —, végigkilincselhette a gyárakat, amelyekről azt gondolta, érdeklődnek majd találmánya iránt. Olyan emberekkel került szembe, akik arra spekuláltak, hogy ravasz fortélyokkal kijátsszák. Fontolóra vette ajánlataikat, szerencsésnek érezhette magát: válogathatott a rossz és a kevésbé rossz között. Mert ha azok a vállalatok, amelyek találmányát értékesíthették, valamilyen monopolszervezetben egyesültek, vagy a kérdéses találmánnyal összefüggő termékszabadalmat mondhattak magukénak — kényre-kedvre ki volt szolgáltatva nekik, máshová nem is fordulhatott. El kellett kótyavetyélnie szellemi munkája eredményét. A trösztvezér urak pedig a markukba nevettek, amikor az aprópénzért megvásárolt találmány révén óriási hasznot zsebeltek be.

így semmizték ki például Rieszdorfer Ödönt, az automatikus fényképészeti megvilágításmérő feltalálóját. A szerződésszegési perek tömegét kellett megvívnia különböző vállalatokkal; amikor kimerült, a németországi Kodak-gyár megkaparintotta és busásan kiaknázta találmányát. Másokat meg éppen azzal károsítottak meg, hogy elsüllyesztették találmányaikat. Például Fejes Jenőét az angol The Ascot Motor and Manufacturing Go. Ltd. tulajdonosai. Szerződést kötöttek vele, de a megállapodásnak semmiképp sem tudott érvényt szerezni. A vállalat igazgatóságába került ugyanis az Austin-gépkocsigyár egyik tulajdonosa, s ő gyára érdekeinek megfelelően megakadályozta, hogy a Fejes-féle új gépkocsigyártási eljárást alkalmazzák. Asbóth Oszkárnak, a kormányozható helikopter feltalálójának a Gierva Autogyro Go.-val támadt hasonló okból összeütközése. És persze alulmaradt, mint annyi más feltaláló társa, aki a tőkével akasztott tengelyt, mert a kapitalista törvényt nem úgy csinálták, hogy a kapitalista maradjon alul. E példák tanúsítják: a feltaláló, ha kötélnek állt is, sohasem lehetett biztos, hogy eladott találmánya megvalósul-e.

Tegyük fel, hogy megundorodva az alkudozásoktól, megmakacsolta magát: az ajánlott árért nem adta el a szabadalmat. Pénze nem lévén, fiókba tette találmányát, jobb időkre várt. Ám a tőkés

12