Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)

Vajda Pál: Gyógyszeralapanyag mesterséges gépi előállítása

GYÓGYSZERALAPANYAG MESTERSÉGES GÉPI ELŐÁLLÍTÁSA Az anyarozs — a rozson élősködő gomba, amely pusztítja ezt az értékes gabonafélét. Tehát minden eszközzel harcolni kellene terjedése ellen. Ugyanakkor azonban egyik alapanyaga a gyógy­szerészeti vegyiparnak; áldásos gyógyszerek készülnek belőle, a nőgyógyászat fontos gyógyszerei: ergotamin, ergotoxin és ergo­­metin. Ezek hatásos méh-összehúzó és vérzéscsillapító szerek, hidráit származékaik pedig a magas vérnyomás gyógyszerei. Kottmann 1933-ban sikerrel adta az ergotamint erős fejfájás csillapítására is, újabban pedig a vegetatív idegrendszer zavarai­nál alkalmazzák eredményesen, és az ideges szívdobogás, basedow­­kór, glaukóma, sőt a tengeri betegség gyógyítására is felhasznál­ják. Az anyarozs tehát a gyógyászatban komoly jelentőségre tett szert. A vadon termő anyarozs mennyisége azonban a leggondosabb begyűjtés ellenére sem fedezte az ugrásszerűen növekvő igényeket; a múlt század végén az anyarozs ára már a rozs árának húsz­szorosára emelkedett. Ezért azután a tudomány emberei az anya­rozs mesterséges tenyésztésének problémájával kezdtek foglal­kozni. A mezőgazdasági szakemberek hallani sem akartak arról, hogy az anyarozst mesterségesen termesszék; attól féltek, hogy a fertőzés a termesztés távolabbi környékére is átterjed. De végül is győztek a tudományos szempontok, és 1921-ben megkezdődtek a mesterséges termesztésre irányuló kísérletek. Hecke svájci, Falck osztrák és Tschermak német tudósok foglalkoztak a problé­mával, az 1930-as években pedig a magyar Békésy Miklós és az ő nyomán Svájcban Stoll Artur ért el kimagasló eredményeket. Az anyarozs tulajdonképpen a Claviceps purpurea nevű élős­ködő gomba áttelelő alakja, úgynevezett sclerotiuma. Ez a Scle­rotium a rozsszem helyén keletkezik, éréskor a földre hullva át­telel, majd tavasszal kicsírázva «spórákat» termel, amelyeket a szél a pázsitfűfélékre szállít. A magházakon ezek tovább fejlődnek, különösen párás, nedves időben, és pár nap múlva penésszerü 10 Nagy magyar találmányok — 12/6 S 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom