Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Németh Béla: Gyógyszeriparunk világhírű készítményei
ból egy másik fontos gyógyszert, B12 vitamint is előállítani. A B12 vitamin a vészes vérszegénység gyógyszere, felfedezése egyike az utóbbi évek legfontosabb tudományos eredményeinek. Már a húszas évek végén kimutatták, hogy a friss májból készült kivonatokkal gyógyítani lehet a vészes vérszegénységet, de csak 1949-ben sikerült a májban levő hatóanyagot tiszta állapotban előállítani. A B12 vitamin egyike a leghatékonyabb biológiai anyagoknak, 1 grammjából kb. 50 000 ampulla B12 vitamin készítmény készíthető. Utóbb megfigyelték, hogy a B12 vitamin nemcsak a májban fordul elő, hanem mindenféle más állati termékben is. Sőt kiderült, hogy különféle baktériumok, gombák is termelnek B12 vitamint. A sztreptomicin gombák a legjobb B12 vitaminforrások közé tartoznak. Meg kellett oldani tehát hazánkban is a sztreptomicingyártás során keletkező B12 vitamin mennyiség kivonását. S a Gyógyszeripari Kutató Intézet egyik kutatócsoportja Molnár István vezetésével megoldotta. Munkájuk eredményeképpen a sztreptomicin mellett ma már kivonják a tenyésztőfolyadékból a B12 vitamint is. A B12 vitamin nagyipari gyártását fontos találmánnyal fejlesztette tovább Molnár Béla, a Kőbányai Gyógyszergyár mérnöke, akit e téren elért eredményeiért Kossuthdíjjal tüntettek ki. Gyógyszeripari feltalálóinknak ilyen fényes eredményei biztosítják a magyar gyógyszeripar nemzetközi tekintélyét. Élenjárnak a kutatásban, új gyógyszerek, új termelési eljárások kidolgozásában, nagyszerű sikereket vívnak ki a betegségek elleni küzdelemben. Kiváló új gyógyszereik hírt visznek mindenüvé, a világ minden tájára kutatóink és vegyészeink kimeríthetetlen kezdeményező tehetségéről, s a fájdalmaktól megszabaduló, betegségből felépülő emberek százezreiben keltenek hálát és rokonszenvet hazánk iránt. IRODALOM: Id. Issekutz Béla: Gyógyszertan. (1954.) Kramer Miklós: Hogyan hat a penicillin. (Természet és Társadalom, 1954. I.) Válóczj László: A penicillin gyártása hazánkban. (Természet és Társadalom, 1954. I.) 144