Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Koczkár Ernő: Új magyar villamosmozdonyok
vegyük szemügyre az elektromos berendezés elhelyezését. A legtöbb helyet a hosszirányban fekvő fázisváltó-periódusváltó gépcsoport foglalja el. Átmérője 1430 mm, hossza 3900 mm, súlya 23 000 kg. A mozdony teljes súlya 90 tonna, ennek felét az elektromos berendezések, másik felét pedig a mechanikus részek (mozdonyszekrény, forgózsámolyok stb.) teszik ki. A következőkben kísérjük figyelemmel a villamos áram útját és átalakulásait a mozdonyban. Mint már említettük, a mozdony 50 periódusú, egyfázisú váltakozóáramot vesz fel 16 000 volt feszültségen, s az áram a fázisváltóba kerül. Kandó fázisváltója transzformátor, áramfejlesztő, hajtómotor, feszültségszabályozó és fázisjavító feladatát látja el egyszerre. Bonyolultsága ellenére rendkívül megbízható. Mint a villamos forgógépeknek általában, a fázisváltónak is van forgórésze és állórésze. Á forgórész szokásos, az állórész azonban már különös megoldású. Nem egy, hanem két tekercselése van. A 16 000 voltos egyfázisú áram, bejutva az egyik tekercsrendszerbe — a transzformátorhatás következtében — áramot fejleszt a másikban. A gép tehát eleinte transzformátorként működik. A fázisváltó folytatásaként, ugyanazon a négy méter hosszú tengelyen még egy másik hatalmas gépegység foglal helyet, a periódusváltó, azután egy kisebb gép, egy egyenáramú dinamó. Tekintsük a periódusváltót egyelőre egyszerű motornak, figyelmen kívül hagyva egyéb fontos rendeltetését. A mozdony üzembehelyezésekor a fázisváltó állórészének második tekercselésében keletkező árammal a periódusváltót mozgásba hozzuk. A periódusváltó természetesen forgásba hozza a vele közös tengelyen levő fázisváltót, valamint az egyenáramú dinamót is. Erre érdekes fejlemények következnek. Körülbelül két perc alatt a fázisváltó percenként 1500 fordulatra gyorsul fel, a szabályozóberendezés önműködően közbelép, áramkörök zárulnak, nyílnak, az egyenáramú dinamó pedig, mint gerjesztő gép, rákapcsolódik a fázisváltó forgórészére, és ezzel a fázisváltó előkészítése a vontatási szolgálatra megtörtént. Amint a fázisváltó a percenként 1500-as fordulatszámot elérte, megszakad a közte és a periódusváltó között fennálló elektromos kapcsolat. Ezután nem kell a periódusváltót motorként járatni, mert már a fázisváltó saját erejéből is állandó sebességgel jár. Megfordul a helyzet, és a vontatási üzemben a fázisváltó hajtja tovább a periódusváltót. De figyeljük meg, mi történik közben a fázisváltó állórészében, Kandó ezt nemcsak transzformátornak szánta. A fázisváltó forgórészének egyenáramú gerjesztése következtében mágneses mező keletkezik, ez hát az álíórész tekercseire, a vontatási áramot 10b
