Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)
IV. Megmunkálás
126. ábra. Lyukasztás menete 127. ábra. Acéltüskék 129. ábra. A helyes előhasítás 130. ábra. Lyukasztás alkalmazása, a—b négyzetvason, c körvason Mivel a hasítást követő tágítás alatt a két félre osztott anyag mindegyik ága kissé megnyúlik, tehát vékonyodik, ezért a lyukasztás helyén az anyagot megduzzasztjuk. A lyukkészítés menete: 1. Duzzasztás. 2. A lyuk helyének megjelölése pontozóval, olykor krétával. 3. A pontozott hely felmelegítése fehérmelegre. 4. A munkadarabot az üllőre helyezzük, és az előhasítóval félig behasítjuk, majd megfordítva — a hasító szerszám lehűtése után — teljesen áthasítjuk s kissé fel is tágítjuk a hasító szerszámmal. Ezt elvégezhetjük az üllőben levő lyuk felett vagy az üllőre helyezett lágy alátétlemezen. A hasító szerszám nyele az élre merőlegesen álljon. Ha négyzetacélt kell élén lyukasztani, akkor üllőbetétet használunk. 5. Áthasítás után következik a tágítás. E célból a hasított helyet felmelegítjük világos melegre, s a tágító tüskét mindkét oldalról átütjük. Nagyobb tágítást több fokozatban végezzük. Olykor a tüske beverése előtt a munkadarabot a satuba fogjuk, és a hasított helyet megduzzasztjuk, utána tágítjuk. A tágítást közvetlenül az üllőn végezhetjük, olykor üllőbetétet használunk. 6. A külső formát készre kovácsoljuk. A hasító szerszámnak, a hasított anyagból kiálló vastagsága valamivel nagyobb, mint a lyukasztandó anyag félvastagsága. 92 128. ábra. Bújtatásnál a meleg lyukasztás szerszámai
