Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)
IV. Megmunkálás
131. ábra. Lyukasztott négyzetvas 132. ábra. Rudvas hajlítása. a a keresztmetszet szálainak hosszváltozása, b—c a keresztmetszet alakváltozása a hajlítás helyén, d a semleges réteg helye a hajlítás után 133. ábra. Sarokbahajlítások. a—b négyzetvason, c körvason Ha több lyukat kell ugyanazon a rúdon egymásután készítenünk, akkor az anyag nyúlása miatt nem jelölhetjük ki előre a lyukakat, hanem csak mindig a kővetkezőt. Előnyös, ha ilyenkor a lyukasztáshoz sablont használunk. Ez utóbbi készítéséhez figyelembe kell venni az anyag izzításakor és zsugorodásakor előálló hosszváltozást. Az összes lyukasztó szerszámokat használat közben le kell hűteni. Az utóbbi lyukasztási mód alkalmazásával találkozunk pl. rácsoknál, korlátoknál, bújtatott, illetve átfűzött keresztkötéseknél, amelyek lehetnek derékszögűek és ferdeszögűek (130. és 131. ábra). i) Hajlítás Minden hajlítás alkalmával, akár meleg, akár hideg állapotban végezzük, a meghajlítandó szerkezeti anyagban alapvető változás áll be. Ugyanis a hajlításnál az anyag külső szálai megnyúlnak, a belső szálak pedig összetömörödnek, összenyomódnak, és az anyag keresztmetszete is megváltozik (132. ábra). A megnyúlt, vagyis meghosszabbodott és az összenyomódott, vagyis megrövidült szálak között fekszik egy réteg, amelyben a szálak hossza nem változott meg. Ezeket a szálakat semleges szálaknak nevezzük. A semleges szálak, illetve a semleges réteg 93
