Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)
IV. Megmunkálás
125. ábra. Lyukasztókalapács része lefelé keskenyedik. A lyukasztó beragadását megakadályozhatjuk, ha a lyukba kőszéndarát teszünk. A lyukasztó alsó felülete éles széllel készül. Noha a legömbölyített szélű lyukasztóval való lyukasztáshoz kevesebb erő szükséges, a kovács mégis élesíti, mert élesített állapotban a kitört rész könynyebben eltávolítható. A lyukasztó keresztmetszete leggyakrabban négyzet, kör, téglalap vagy ellipszis alakú. A fentiekben ismertetett lyukasztás során az áttörés következtében beállott anyagveszteség folytán a lyuk helyén a keresztmetszet igen meggyengült. Ezt elkerülhetjük, ha az anyagot először a lyuk helyén felhasítjuk és a hasítékot kitágítjuk megfelelő alakra és méretre. E művelethez szükséges szerszámok (128. ábra): az előhasító (6), a tágító tüske (a) és olykor az üllőbetét (e). Az elöhasító a vágóhoz hasonló szerszám, keresztmetszete ellipszisszerű, három oldalon van éle és sarkai le vannak gömbölyítve. Ha derékszögű keresztmetszete lenne, akkor a lyuk tágításakor az anyag beszakadna (129. ábra). Használják nyéllel vagy közvetlenül kézben tartják. Az előhasító szélessége tapasztalat szerint (pl. kör alakú lyuknál) az átmérő 5 4-e. A tágító tüske a lyuk alakjának megfelelően lehet kerek vagy szögletes, s készülhet nyéllel vagy anélkül. Az üllőbetétnek olyan mélyedése van, amelybe a lyukasztandó anyag jól belefekszik és az előhasító, valamint a tágító számára középen lyukkal van ellátva. 91 a—c betétrácson, d rácsrúdon. e—f díszítőelemen
