Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)

IV. Megmunkálás

A kovácsolás az üllőn megy végbe (79. ábra), céljainknak 250. . .280 kg súlyú üllő a legalkalma­sabb. Az üllő hátán négyzetes lyuk látható a segéd­szerszámok felvételére. Az üllő háta edzett acél, az élek csorbamentesek. Az üllő rugalmassága foly­tán ellennyomást fejt ki. Azt mondjuk, hogy az üllő­nek húzása van. Az üllőt rendszerint tölgyfatörzs­ből készült üllőtökére erősítik. A tőke a földbe van döngölve. A tőkét repedés ellen, melegen ráhúzott ■vasabroncsokkal védik. A francia üllő mindkét oldala csúcsban végződik, egyik hengeres, a másik szögletes (80. ábra). A né­met rendszerű üllőnek kör keresztmetszetű szarva van. A munkapadon használt kisebb üllő öntöttacél­ból készül. Kisebb tűzi munkához szarvas üllőt al­kalmaznak. A kovács legfontosabb szerszáma a kalapács. A vezetőkovács kézi kalapáccsal kovácsol, súlya 1... 3 kg. Kialakítása azonos a ráverő kalapáccsal. A ráverés ráverő kalapáccsal megy végbe (81. ábra). Súlya átlag 6 kg. A kalapács talpa domború és csiszolt, éles sarkok nélkül készül. A kalapács foka merőlegesen áll a kalapácsnyélre, nyújtáshoz hasz­nálják. Két ráverő esetén a második ráverő haránt nagy­kalapácsot használ, ennél a kalapács foka párhuza­mos a nyéllel (82. ábra). A kalapácsnyelet kőrisfából készítik. Sima és ék­kel erősítik a kalapácsba oly módon, hogy a fanyél minden oldalon a lyuk falához nyomódjon. Az ék acélból készül, alul széles kiképzéssel (83. ábra). A kalapácsot megfelelő szerszámacélból a kovács maga készíti. A lyuk a kalapács súlypontjában le­gyen. A kovácsolással kapcsolatos utasításait a vezető­kovács a kézikalapáccsal végzett különféle ütőjelek-82. ábra Haránt ráverő kalapács 81. ábra. Ráverő kalapács kel közli a ráverővel, ugyanígy jelez a ráverő. A ve­zetőkovács ugyancsak kézikalapács-ütéssel mutatja meg a munkadarabnak azt a helyét, amelyet a ráverő­­nek meg kell munkálnia. A kovácsolás befejezé­seként a vezetőkovács a kézikalapácsot záróütések kíséretében oldalt az üllő­hátra fekteti. A ráveréskor a kalapács lehetőleg függélyes irány­ban érje a munkadarabot. E célból a nyelet a jobb testoldalon vezetjük, eközben jobb kezünkkel a ka­lapácstól kb. egy kézszélességre fogjuk, bal kezünk­kel pedig a szabad végét tartjuk. Művészi kivitelű kovácsmunkákhoz használunk még domborító kalapácsot és nyeles erezőt. 83. ábra. Kalapácsnyél-ék 6. Fontosabb tűzimunkák és az ezekhez szükséges szerszámok A legfontosabb kovácsmunkák: a nyújtás (szélesítés, hegyezés), zömítés, vállazás, levágás, bevágás, hasí­tás, lyukasztás, betörés és nyakalás, derékszögbe haj-79 80. ábra. Francia üllő 79. ábra. Üllő

Next

/
Oldalképek
Tartalom