Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)
IV. Megmunkálás
75. ábra. Ventillátor a) b) C) d) A tüzet élesztő levegőt kézzel vagy lábbal hajtott kettős működésű fújtató vagy ventillátor juttatja a tűzfészekbe (75. ábra). A ventillátornál lábbal vagy villamos motorral hajtott közös tengelyre kapcsolt lapátos kerék nyomja a levegőt a tűzhöz. Célszerű a zárt motor. A motor teljesítménye 0,2... 1 lóerő (1...6 tűzhöz). A lapátos kerék fordulatszáma 1400 ford/min. A légvezeték kevés irányváltozással, éles hajlatok és sarkok nélkül készüljön, a hosszú vezeték ugyancsak mellőzendő. 3. A kovácstűzhelyek kezelése A kezeléshez szükséges szerszámok: a piszkavas, szénlapát, tüzlocsoló és salakszúró (76. ábra). A tűzhelyek kezelését, valamint a vas melegítését a melegítő végzi. A tűzrakás előtt alaposan kitisztítjuk a tűzfészket, a még éghető szenet félretoljuk és a salakot, valamint a hamut eltávolítjuk. A tűzfészekbe helyezett könynyen éghető hulladékot, pl. papírt, gyaluforgácsot stb. meggyújtjuk, majd kevés tüzelőanyaggal befödjük; gyenge levegőfúvatás után nemsokára égni kezd. Ezután szénlapáttal friss szenet rakunk a tűzre. A friss szén mindig kéntartalmú. Ezért a szenet oldalt rakjuk, miáltal a kén kiég, mielőtt a vas érintkezésbe jut a szénnel. A tűz zárt maradjon, ne essen szét. A tűz nagysága a munkadarab nagyságától függ. A tüzet mindig úgy kell igazítani, hogy a meleg lehetőleg a tűz belsejében maradjon. A hosszú láng annak a jele, hogy sok meleg kihasználatlanul felfelé elszökik. Ezt megakadályozhatjuk, ha tűzlocsolóval a szenet megnedvesítjük, mert ezáltal elősegítjük a kovácsszén kéregképződését, illetve a szén összesülését. E kéregképződés azonban nem zárhatja el az égésgázok elvezetését. E célból a tüzet olykor piszkavassal meglazítjuk. A szén nem éghető alkotórészeiből salak és hamu képződik. A salak a tűzfészek legmélyebb részébe folyik, ahol koszorú alakú képződményben összesül, amit időnként el kell távolítani. Hegesztés előtt a salakkoszorút a piszkavassal kiemeljük, s a kisebb salakrészeket a hamuval együtt kifúvatjuk. Munkaszünetkor fadarabot teszünk a tűzbe, ami az izzó parazsat tartja. A munka befejezése után a még izzó szenet kiemeljük, a salakot és a hamut eltávolítjuk, a tűzhelyet pedig letisztítjuk. 4. A vas melegítése a kovácstűzben A vas melegítés által lágyabb állapotba jut, s ilyenkor kalapáccsal jól alakítható. Az alakíthatóság a hőmérséklet emelésével nő. Melegítéskor az izzó acél melegállapotának megfelelően különböző színt vesz fel. Az izzó szín alapján a kovács becsléssel állapítja meg az izzás hőmérsékletét. Fehérmeleg felett a vas tésztás. Felületéről kis részecskék válnak le, amelyek fénylő csillagképződés közben elégnek. Kérdés: meddig melegíthető a vas ? Ez a vas összetételétől függ. Szénszegény és ötvözetlen vas szá-77 76. ábra. Kovácstűzhely kezelésére szolgáló eszközök 2. Fújtatok