Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)
VI. Különféle kötések
B) Bújtatás Az elemeket külön kötőelem nélkül is összeköthetjük. Ezt a főleg a keresztkötéseken alkalmazott kötési módot bújtatásnak vagy fűzésnek nevezzük. E kötési módnál az egyik rúdvasba lyukat készítünk és a másik rudat ezen átdugjuk. A lyukakat fúrással vagy melegen végzett lyukasztással nyerhetjük. A lyukak lehetnek kör, négyzet és téglalap keresztmetszetűek és alkalmazhatjuk kör-, négyzet- és laposvason. A bújtatott, illetve átfűzött kötést felhasználhatjuk derékszögű és ferdeszögű kötésekhez is. A legprimitívebb fűzési eljárás a hasítással előállított lyukba fűzés. Ez a középkor módszere volt. A gótika a lyukasztás helyén fellépő szerkezeti vastagodást hangsúlyozza, és felhasználja a diagonálisra állított és csavart vasak fűzési eljárásait is. A körvasat kedvelő reneszánsz gyakran alkalmazza a bújtatást, a fűzés helyén gyűrű keletkezik. A baC) Kötegelés A rácsmunkákon gyakran találkozunk a kötegeléssel. Ezzel a kötéssel kettőnél több darabot is össze lehet kötni szép, ízléses formában. A kötegelés, akár a szegecselés, dekoratív értékű, és az egyes stíluskorszakok kifejezésmódjának megfelelően szerényebb vagy gazdagabb művészi kivitelben készül. A kötegelő anyag lehet négyszög vagy félkör keresztmetszetű, díszkötegelés esetén azonban összetettebb keresztmetszetű kötegelővasat is használunk. Kisebb vastagság esetén 5.. .6 mm-ig, hidegen dolgozhatunk, ennél vastagabb anyag esetén már melegen kötegelünk. Ügyelnünk kell a kötegelő vas hosszának helyes megállapítására; ezt rendszerint a súlyvonalra helyezett zsinórral vagy huzallal végezzük. Az ily módon megállapított hosszúságot próbakötegeléssel ellenőrizzük. Olykor szegecselést vagy hegesztést is használunk. rokk egyszerűbb kivitelű rácsaiban felhasználja, a klasszicizmus azonban már ritkán (302. ábra). A 303. ábra korszerű alkalmazást szemléltet. a) b) c) d) e) f) 302. ábra. Hagyományos bújtatás, a román; b—d gót; e reneszánsz; / barokk fűzés 303. ábra. Korszerű keresztkötés és bújtatás 154
