Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)

A Magyar Tudományos Akadémia intézetei

ötéves tervben választ akarnak adni a szerves hűtő és lassító közegű reaktorok hazai felhasználásának lehetőségeire hőszolgáltató erőművekben. A célok megvaló­sítása érdekében megterveznek egy közepes teljesítményű reaktort, s elvégzik a szükséges reaktorfizikai kísérleteket. Mivel a szerves reaktorok alkalmazhatóságá­nak kulcskérdése a hűtőközeg viselkedése, a tervezett vizsgálatok a hűtőközeg hőátadási tulajdonságainak megjavítására, sugárzással szembeni stabilitásának növelésére, az ún. sugárégés mechanizmusának tisztázására, valamint a sugárégés elhárítására irányulnak. Ezek a vizsgálatok gyakorlati jelentőségük mellett új isme­retekkel gazdagítják a sugárhatásfizika és a sugárhatáskémia egyes területeit is. A feladatok közé tartozik a magfizikai módszerek alkalmazása a tudományos kutatásban és a termelésben, ill. a magfizikai módszerek elterjesztéséhez szükséges műszerek fejlesztése és gyártása is. Ennek során az Intézetben folytatják a mag­fizikai alapkutatásokat, s foglalkoznak nukleáris műszerkutatással is. Az egyik fontos probléma a technikai kibernetika alkalmazása a mérő és adatfeldolgozó műszerek működtetésének automatizálására és programozására, s e csoportba tar­tozik az extrém-gyors elektronikus mérőműszerek kifejlesztése is. Az atomfizikai alapkutatások során a fény kettős természetének és az atomok gerjesztett állapotainak tulajdonságaira igyekeznek további fényt deríteni, a nagy energiájú részecskék fizikájával kapcsolatos kutatások pedig az anyag legkisebb építőköveinek szerkezetét hivatottak tisztázni. Mindaz, amit elmondtunk, persze csak egy része a Központi Fizikai Kutató­­intézet távolabbi terveinek. Ez az Intézet, amely hazánk legnagyobb és legjobban felszerelt tudományos központja, még minden bizonnyal sok, elméleti szempontból is fontos problémát old majd meg, s mint eddig, továbbra is segíti a gyakorlatot, elsősorban az Intézetben kifejlesztett nukleáris műszerekkel. Forrásmunkák: Az Intézettől kapott anyagok, amelyeket, Somogyi Antal, Mátrai Tibor, Nagy László, Várkonyi Lajos, Gyimesi Zoltán, Kiss István, Siklós Tivadar, Adorján Bence, Szabó Pál, Deme Sándor, Fehér István és Rózsa Pál írtak. Megjegyzés: a KFKI-ról adott ismertetés az 1964. juniúsi állapotnak felel meg. KÖZPONTI KÉMIAI KUTATÓ INTÉZET A vegyipar gyors fejlődése, s általában az ipar kemizálódása már az ötvenes évek elején szükségessé tette olyan intézet megszervezését, amelynek fő feladata a kémiai alapkutatás. Éppen ezért a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének javaslatára a Minisztertanács már 1952-ben határozatot hozott a Központi Kémiai Kutató intézet felállítására. A határozatnak megfelelően az Intézet feladata első­sorban olyan jellegű kutatások elvégzése, amelyek nagyobb felszerelést igényel­nek. A tervezett négy osztá'y a Fizika-Kémiai Osztály, a Szerves Kémiai és Szerves Kémiai Műveletek Osztálya, az Analitikai Osztály, valamint a Szervetlen Kémiai Osztály volt, amelyek közül először a Fizika-Kémiai és a Szerves Kémiai Osztályt kellett felállítani. Az MTA VII. Osztálya az Intézet felállításával kapcsolatban Schay Géza akadémikus vezetésével szervező bizottságot hozott létre, amely még 1953 folyamán programszinten elkészítette az Intézet beruházási tervét. 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom