Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Magyar Tudományos Akadémia intézetei
A korszerű, egyre folyamatosabb jellegű vegyipari nagyüzemek azonban olyan minőségi változással jártak világszerte, hogy a kutatás hangsúlya egyre inkább a műszaki irányba tolódott el. Megszületett a vegyipari művelettan tudománya, amely a műszaki kémia tudományává terebélyesedett. Egy folyamatos, nagymértékben automatizált vegyipari üzemben a műszaki berendezések — gépek, készülékek, szolgáltatások stb. — átlagban az üzem háromnegyed részét teszik ki. Egyetlen, csupán nagyságrendi becslés elég ahhoz, hogy lássuk, mit jelent a most már az első helyre került vegyipari fejlesztés tekintetében a műszaki, gépészeti jellegű kutatás majdnem teljes hiánya hazánkban. Amikor 1960. áporilis 1-én a MTA megalapította az első magyar — s világviszonylatban első akadémiai — műszaki kutatóintézetet, azt ezek a tények tették indokolttá. Az intézet gárdáját kezdetben a Budapesti Műszaki Egyetem Kémiai Technológia Tanszékének, valamint a Veszprémi Vegyipari Egyetem Kémiai Technológia Tanszékének akadémiai kutatói és egyéb dolgozói alkották, s az Intézet megalakulása után addigi témáikon a Tanszékkel közösen dolgoztak. Ezt az együttműködést a továbbiakban is fenn kívánják tartani. A MÜKI megalakulása előtti munkáról ebben az összefoglalásban szintén beszámolunk. Az Intézet mindmáig a két Egyetem szűkös helyiségeiben működik vendégként, bár létszáma az eltelt négy év alatt megduplázódott. Ez a munkát hátráltatja, mert az időközben beszerzett műszerek és készülékek egy részének felállítására nincs lehetőség. így a létszám egy részét — akik számára kísérleti lehetőség nincs — csupán elméleti munkával foglalkoztatják. Az Intézet, amint mondottuk, annak köszönheti létét, hogy a MTA felismerte a műszaki kémia rendkívüli jelentőségét hazánkban. A vegyipari alapkutatás főleg a Magyar Tudományos Akadémia feladata, és így ez a fő feladata a hozzá tartozó fiatal Intézetnek is. A műszaki kémia fogalma azonban világszerte tisztázatlan. Emiatt az Intézet első gondja működési körének elhatárolása, és evégből a műszaki kémia fogalmainak és terminológiájának tisztázása volt. E rendszerző munka eredményeképpen és a hazai iparfejlesztés igényeinek megfelelően alakultak ki az Intézet főbb kutatási irányai, valamint szervezeti felépítése is. Az Intézet első budapesti osztálya az Elvi Osztály; ez foglalkozik a műszaki kémia rendszerezésével és terminológiájának tisztázásával, a vegyipari technológia alapfolyamatainak elvi általánosításával, végül olyan általános műszaki jelentőségű elméleti kérdésekkel, mint a metrológia, a hő- és anyagátadás elvi alapjai stb. Az Intézet második, szintén Budapesten működő osztálya a Vegyipari Gépészeti Osztály. Feladata kettős: részben az Intézet Elvi, Művelettani és Eljárástani Osztályain kutatott témákhoz keresi ki a legmegfelelőbb készüléktípust, ill. nagylaboratóriumi vagy ezt meghaladó méretben ellenőrző vizsgálatokat végez az üzemesíthetőség szempontjából, részben pedig új berendezéstípusok kialakítását vagy egyes vegyipari berendezések kihasználásának, teljesítményszükségletének fokozását valósítja meg saját vertikális kutatásai alapján. A Veszprémben működő Eljárástani Osztály a vegyipari eljárások anyag- és hőátadásai, valamint áramlástani és keveredési törvényszerűségeinek vizsgálatával foglalkozik. Mérési módszereket dolgoz ki az egyes eljárások vizsgálatára, ipari ellenőrzésére, és megállapítja a tervezéshez szükséges összefüggéseket. így vizsgálja a fluidizációs, a habosításos és a lebegtetéses eljárást. Valamivel tágabb a szintén Veszprémben működő Műveleti Osztály témaköre- Az Osztály kutatási területe olyan heterogén, gáz—folyadék—szilárd fázisok kölcsönhatásaként végbemenő folyamatok vizsgálata ipari készülékeknek megfelelő kismintákon, amelyek a fázisok diszpergálásával valósíthatók meg. A cél összetett 66
