Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Magyar Tudományos Akadémia intézetei
alapján 1959 és 1993 között 150-nél több, elsősorban l4C-nel jelzett szerves vegyületet állítottak elő. Nem egy vegyidet előállítását a szintézisre használt reakció mechanizmusának alapos vizsgálata előzte meg. A nyomjelzős technika továbbfejlesztése során eljárás született Zn—Ag-akkumulátorok működési mechanizmusának vizsgálatára, olajok kenőképességének meghatározására, desztillációs kolonnákban a cseppelragadás mérésére, üveg- és fémfelületeken végbemenő egyes ionok adszorpciójának meghatározására, ioncserélő gyanták ionszorpciós kapacitásának és az ionszorpció termodinamikájának vizsgálatára. A sugárhatás-kémiai (y-sugárzást használva) kutatások elsősorban a sugárzás hatására vizes oldatokban végbemenő elemi folyamatok vizsgálatával kapcsolatosak. A difenil-pikril-hidrazin szulfurálásával sikerült vízben oldódó stabilis szabad gyököt előállítani. Ennek segítségével számos reaktortechnikádag is fontos akceptor gyökfogó képességét sikerült egyértelműen megállapítani. Részletesen vizsgálták ezenkívül a dozimetriai célokra alkalmas KI és metilénkék vizes oldatainak radiolízisét is. A méréstechnikai munkák elsősorban a lágy ^-sugárzók méréstechnikai problémáinak megoldására irányulnak. Különböző GM-cső típusokat (belső átöblítéses, vékony, 0,4 mg/cm2 vastagságú műanyag ablaké) dolgoztak ki a 14C aktivitásának különböző formában való méréséhez. A vékony végablakos csőtípusból olyan hordozható szennyezettségmérő detektort alakítottak ki, amely alkalmas 2 • 105 pC/cin2 kimutatására. Megfelelő detektortípusokat fejlesztettek ki a különböző méréstechnikai feladatoknak, mint pl. radioaktív gázok gázkromatográfiás meghatározásának megoldására. Műanyagba ágyazott szcintillátorral működő mérőfejeket készítettek, amelyek sikeresen alkalmazhatók pl. a pajzsmirígy jóddiagnosztikájában. E detektor segítségével elérhető volt, hogy egy vizsgálathoz az eddig használt 40 pC 131I helyett csak 5 pC-t használjanak. Megfelelő analitikai módszereket dolgoztak ki szerves vegyületekben levő 14C, 3H, 35S és 2H meghatározására. Ezenkívül számos sugárzásmérőt építettek, dl. alakítottak át az Intézetben folyó munkák igényeinek megfelelően. Az Intézet kutatómunkájának eredményét mutatja, hogy 1963 végéig 417 közlemény jelent meg az intézeti munkák alapján, valamint számos kül- és belföldi kongresszusi előadás hangzott el, és — bár az Intézetben alapkutatás folyik—11 szabadalmi bejelentés született. Az Intézet munkatársai kutatómunkájukon kívül tevékenyen részt vesznek a szakmai társadalmi munkában, és szoros tudományos együttműködésen alapuló kapcsolatot tartanak más kutatóintézményekkel. Gyakran fordulnak az Intézethez más kutatóintézetek és gyárak szakmai tanácsért, egyes speciális mérések elvégzéséért. Szakmai tanfolyamok szervezését, előadások tartását is gyakran vállalják, mint pl. az infravörös spektroszkópiai és röntgenspektroszkópiai tanfolyamok esetében. Mindez azt bizonyítja, hogy az alapkutatás, az elméleti munka nem zárja ki a szoros kapcsolatot a gyakorlattal. MŰSZAKI KÉMIAI KUTATÓINTÉZET A felszabadulás után Magyarországon a vegyipar fejlesztése nem szerepelt az elsőrendű feladatok között. A régi, még jórészt szakaszos, néha inkább nagylaboratóriumi, mint üzemi jellegű technológiák a műszaki jellegű vegyipari kutatást alig igényelték. így történt, hogy ez a kutatás főleg kémiai irányban indult meg, s vagy egy tucat új ipari és akadémiai kutatóintézetben fejlődött ki. 5 Műs.zaki tudományos kutatások M.-on 65
