Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Magyar Tudományos Akadémia intézetei
rézben. Az utóbbi mérés azonban már túlment az ellenőrző jellegen, ui. a rezonancia spektrumot hidegen hengerelt és hőkezelt rézfóliákon, szobahőmérsékleten vették fel az anyagmintának a külső mágneses térhez viszonyított különböző orientációi esetén. A rezonanciagörbe kiértékelése során megállapították, hogy az a fém előéletétől függő anizotrópiát mutat, ami elméletileg is értelmezhető. A neutronfizikai csoport munkája egyrészt szorosan csatlakozik a szilárdtestfizikai vizsgálatokhoz, pontosabban a fázisátalakulások tanulmányozásához, másrészt azonban túlnő ezeken a kereteken és a folyadékszerkezet — amelyet a modern felfogás szerint kvázikristályos szerkezetűnek tekinthetünk — dinamikájának vizsgálatával foglalkozik. Ezenkívül reaktorfizikai alkalmazás szempontjából érdekes vizsgálatokat is folytatnak, éspedig a kémiai kötés befolyását tanulmányozzák különböző szerves anyagokban kötött hidrogén neutronszórási hatáskeresztmetszetére. A kutatómunkát a Reaktorfizikai Laboratóriummal szoros együttműködésben végzik. A használt mérőberendezések valamennyi speciális egysége az Intézetben készült egyrészt a csoporton belül, másrészt a központi szerkesztés és műhely, ill. az Elektronikus Főosztály közreműködésével. így készült el az egyenes résű szelektor, egy-egy db 30%, ill. 10% energiafelbontó képességű görbült résű monokromáló szelektor, két 128 csatornás időanalizátor a megfelelő időanalizátor-betétekkel. A fázisátalakulások tanulmányozásához közvetlenül kapcsolódó kutatómiinkák a ferromágneses anyagokon végzett kritikus neutronszórási vizsgálatok. Ezeknek a méréseknek a céljuk, hogy a (7une-hőmérséklet környezetében létrejövő átmeneti mágneses állapot esetén megnövekedett szórásintenzitásból a mágneses csatolások természetére lehessen következtetéseket levonni. A csoportban folyó elméleti kutatások a lassú neutronok folyadékon, szilárd testen és gázon való szóródásával kapcsolatosak. A technológiai csoport feladata a tudományos kutatásokhoz szükséges fémek és ötvözetek előállítása, minősítése és feldolgozása. Az ismertetett kísérleti munkáknak megfelelően elsősorban Fe—A1-, Cu—Au- és Fe—Rh-ötvözeteket állítottak elő vákuumolvasztással, majd a kész ötvözetekből fókákat, huzalokat és porokat készítettek. Az Fe—Al-ötvözetekből egykristályok is készültek, amelyeken számos kísérletet végeztek egykristályok homogenitásának és kristályhibáinak vizsgálatára. Fe—Rh-ötvözeteket kétféle módon készítettek: egyrészt közvetlen ötvözéssel, másrészt kémiai úton. Az utóbbi módszer azért jelentős, mert az ötvözet finom por alakjában kapható. Az ötvözetek major komponenseinek meghatározása is a csoport feladata volt, és azokra megfelelő módszert alkalmaztak, ill. dolgoztak ki. Főbb berendezéseik a következők: vákuumindukciós olvasztóberendezés, magas olvadáspontú fém egykristályok előállítására alkalmas Bridgman-vcndszerű kemence, laboratóriumi kvartohenger lemezek és fóliák készítésére, automata hidraulikus prés, különböző fémmikroszkópok. Végül a hidegüzem, bár szervezetileg a Szilárdtestfizikai Laboratóriumhoz tartozik, valójában az egész Intézet cseppfolyós nitrogén-, oxigén- és hidrogénszükségletét kielégíti. Az üzem a ZSAK-80 típusú levegőcseppfolyósító és szétválasztó berendezéssel dolgozik és jelenlegi cseppfolyós nitrogén termelése heti 700—750 liter. A saját erőből tervezett és megépített hidrogéncseppfolyósító berendezés 4 1/h teljesítménnyel az esetenként felmerülő igényeknek megfelelően üzemel. A Meisnertípusú héliumcseppfolyósító berendezés üzembe állítása folyamatban van. Az üzem kutatórészlege által végzett nagyobb tervezési munkák a következők voltak: —190 C°-tól —60 C°-ig szabályozható nitrogén-kriosztát neutrondiffrakciós mérésekhez, hőmérséklet-szabályozó rendszer —180 C°-tól +400 C°-ig elektronrezonancia- és magrezonancia-vizsgálatokhoz, az intézeti reaktor ,,hidegneutron”-csatornájának cseppfolyós nitrogén hűtőrendszere. 4 Műszaki tudományos kutatások M.-on 49
