Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Magyar Tudományos Akadémia intézetei
Az Elméleti Fizikai Főosztály olyan elméleti problémákkal foglalkozik, amelyek egyrészt a fizika alapvető kérdéseit érintik, másrészt a lehető legszorosabb kapcsolatban vannak az Intézetben folyó kísérleti vizsgálatokkal. A kutatómunka ennek megfelelően négy téma körül csoportosul. Ezek a következők: 1. A kvantummechanika hidrodinamikai modellje. A cél egy olyan modell kidolgozása, amelynek alapegyenletei a hullámfüggvénnyel kifejezhető klasszikus mennyiségekre vonatkoznak. Főfeladat a kvantummechanika hidrodinamikai analógon jának fokozatos felépítése. 2. Nagy energiájú elméleti magfizikai kutatások. Ebbe a témába az elemi részecskék nagy energiájú kölcsönhatásainak, elsősorban a pion—pion és pion—nukleon szórásnak elméleti vizsgálata tartozik. 3. Kis energiájú elméleti magfizikai kutatások. Ebbe a témába tartozó vizsgálatok: elméleti magspektroszkópia könynyű magokon, magreakciók elmélete, maghasadás elmélete. 4. Kondenzált rendszerek elméleti vizsgálata. Ide tartozik a szilárdtestfizika elméleti kérdéseinek vizsgálata , különösképpen a szilárd anyagok gerjesztéseinek, ún. kvázirészecskéinek tanulmányozása a statisztikus fizika modernmódszereivel, egyes mikroszkopikus tulajdonságok elméleti meghatározása célj ából. A magkémiai kutatások 1950-ban kezdődtek a Központi Fizikai Kutatóintézetben a kísérleti atomreaktor létesítésével kapcsolatban. Megindításának kettős célja volt: egyrészt a reaktor adta lehetőségek felhasználása a magkémiának néhány, az atomenergia békés alkalmazása szempontjából elsősorban fontosnak látszó területén, mint pl. az izotóp-előállítás, izotópok kémiája, aktivációs analízis, sugárzás kémia; másrészt a KFKI reaktorkutatási programjához és más fizikai témáihoz szükséges kémiai feladatok megoldása, mint pl. reaktor-fűtőanyagok, moderátor- és hűtőanyagok vizsgálata és analitikai kémiája. Az első időszak itt is — mint más tudományágakban — a felkészülés, a tanulás, a radiokémiái technika elsajátításának ideje volt, a Főosztály három jelenlegi fő munkaterülete fokozatosan alakult ki. Kezdetben főként a hazai uránércek vizsgálatával kapcsolatban uránkémiával foglalkoztak. Ezek a vizsgálatok egyben előkészítették a reaktortisztaságú uránvegyületek, kísérleti fűtőelemek tanulmánjmzását és az ezzel kapcsolatos analitikai kémiai feladatok megoldását. Ezt követően kezdtek hozzá a radioaktív izotópok termelésének előkészítéséhez azzal a célkitűzéssel, hogy olyan készítményeket állítsanak elő, amelyek hazai előállítása kedvezőbb, vagy előnyösebb feltételeket teremt felhasználásukhoz, mint az import útján történő beszerzés. E munka eredményeként indult meg az izotóptermelés I960 januárjában. Ez a feladat vetette meg a Főosztályon folyó radiokémiái alapkutatások és a forróatomkémiai kutatások alapját. 1962 őszén a rendszeres 50 ÄOn 1.' \T_r»c: lrac'7lr«rlnrp»-np‘r« + rkT*